Lónya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.323169° k. h. 22.274568°

**Lónya**

Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Vásárosnaményi
Rang	község
Terület	35,49 km²
Népesség
Összesen: 855 fő (2003) Népsűrűség: 24,1 fő/km²
Irányítószám	4836
Körzethívószám	45
Térkép é. sz. 48.323169° k. h. 22.274568°	település Mo. térképén

Lónya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

[szerkesztés] Története

A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, és a Gertrúd ellen elkövetett merénylet követő jószágvesztés következtében a birtok II. Endrére szállt. Ő egy Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Ezidőtájt vált külön a falu Kis- és Nagylónyára. A 13. században épült a román stílusú, festett famennyezetű református templom. 1567-ben tatár betörésról szóltak a híradások. A falut birtokló Lónyay család viszonylag korán, a 16. század végén felvette a református hitet és a község lakosainak többsége ma is református vallású. 1780 körül a Lónyával szemben lévő Szigetfalu lakossága a Tisza áradásai miatt Kislónyára költöztek. A két község közigazgatásilag 1934-ben Lónya néven egyesült. A községbe 1944. október 29-én vonultak be a Vörös Hadsereg csapatai. A II. világháború alatt sokan elpusztultak a frontokon, és a falu lakosai közül sokakat hurcoltak el hadifogságba. A falu jellegét tekintve mindvégig agrártelepülés volt, a gazdák nagyrészét három faluval közös termelőszövetkezetbe tömörítették. Az 1990-es években megtörtént a földek privatizációja, a családok nagy része ma is a mezőgazdaságból él.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református templom (román, XIII. század)
Fa harangláb (1781)
Lónyay család sírkápolnája

[szerkesztés] Híres lónyaiak

A Lónyay család számos jeles államférfit adott Magyarországnak. Kiemelhető Lónyay János (1796-1859) udvari tanácsos, Bihar és Bereg vármegyék főispáni helytartója és fia gróf Lónyay Menyhért (1822-1884), aki 1871-72-ben Magyarország miniszterelnöke volt
Szini Péter; újságíró, publicista.
A faluban tevékenykedett Babus Jolán (1917-1967) tanár-néprajzkutató, a Beregi Múzeum alapítója. Áldozatos munkájának gyümölcseként kezdődött el a beregi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtése és tudományos feldolgozása. Nevét a vásárosnaményi középiskolai kollégium viseli.
Dr. Rácz Antal vadász, egyetemi tanár