Kiskunfélegyházi kistérség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kiskunfélegyházi kistérség: kistérség Bács-Kiskun megyében, központja: Kiskunfélegyháza.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Települései
| Bugac | Bugacpusztaháza | Fülöpjakab | Gátér | Jászszentlászló |
| Kiskunfélegyháza | Kunszállás | Móricgát | Pálmonostora | Petőfiszállás |
| Tiszaalpár |
[szerkesztés] Fekvése
Központja, a 33 000 lakosú város a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5 autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest - Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre és Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő, a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
[szerkesztés] Története
Kiskunfélegyháza története:
IV. Béla király 1240 körül a tatárok elől menekülő kunokat a Duna-Tisza közének e területére telepítette le. Ők alapították a régi Félegyházát. A település első ismert említése Zsigmond király 1389-es oklevelében található, "Feledház" néven. A Félegyháza név a köznyelvben ma is élő változat. Eredetének magyarázatára több elmélet született. Az egyik szerint pap nélküli, csak templommal rendelkező település lehetett az Árpádok alatt (félegyház). Egy másik feltevés alapján magas halmon állt temploma (felső egyház) után kapta a nevét. A "Feled"- előtagból egyesek azt magyarázzák, hogy félbemaradt a templomépítés.
A török a mohácsi vész után elpusztította Félegyházát. 1743-tól főként jászsági, kiskunsági, Heves megyei lakosokkal telepítették be. 1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangott kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs ...), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
Forrás:
[szerkesztés] Nevezetességei
- A megannyi kiskunfélegyházi látnivalón kívül számos nevezetesség található a kistérségben.
- A lovairól nevezetes bugaci táj kedvelt kirándulóhely, idegenforgalmi célpont.
- Petőfiszállás közvetlen közelében találhatjuk a "Szent kutat", amely szintén megér egy zarándoklatot. Az évente megrendezésre kerülő búcsúkor többezer látogatója van a helynek.
- A Móricgát közelében található Hittanya közkedvelt táborozóhely a fiatalok körében.
- Jászszentlászló nevezetessége a Kézműves Tanya.
- A Holt-Tisza Tiszaalpárról megtekintehtő.
Based on work by