Hurrik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hurrik, más néven hurriták, ókori nép, amely az i. e. 2. évezredben a Van-tó térségéből Észak-Mezopotámiába vándorolt. Innen indították hadjárataikat Asszíria, Mezopotámia, Kis-Ázsia, Szíria és Palesztina ellen. Minden helyen, amit birtokba vettek, uralkodó osztályt alakítottak. A földbirtok a hurriták közt örökletes volt, és a földet nem lehetett eladni, ezt a rendeletet azonban örökbefogadások és adományozások útján gyakran kijátszották. A hurriták katonai fölényét ló vontatta harci szekereik biztosították, az ókori kelet legsikeresebb lótenyésztői közé tartoztak. Legfőbb isteneik Tesub (a vihar istene), Hebat (a Nap istennője) és Kumarbi (az istenek atyja) voltak. A hurrita népelemnek nagy szerepe volt Mitanni és Urartu államok kialakulásában, illetve az asszír nép létrejöttében.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.

Ez az ókori tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!