Hatvani István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hatvani István szobra a Debreceni Egyetemen

Hatvani István (Rimaszombat, 1718. november 21. – Debrecen, 1786. november 16. ) orvosdoktor, a debreceni Kollégium tanára

[szerkesztés] Élete

Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fia. A Gömör vármegyei Rimaszombaton élt és tanult 15 éves koráig, amikor rhetorrá lett és Losoncra ment, hol Kármán András keze alatt folytatta a tanulmányait másfél évig. 1736. február 24-től Kecskeméten egy évig tanult; 1737-ben Rév-Komáromban tanító volt szintén egy évig. 1738. április 24-én a debreceni főiskolára iratkozott be, ahol helyhiány miatt elutasították, így Losoncra visszament, és ott tanult 1741. április 6-ig, egyszersmind Gyürki István fiának, Pálnak tanítója volt. Ezután mástél évig lakott a debreceni Kollegiumban mint a kisebb diákok főnöke. 1744-ben ugyanott a logicusok és oratoria osztály tanítója lett három évre; közben 1745. áprilig theologiae praesességet is viselt. 1745. október 16-án középiskolai tanulmányait bevégezte, s hazament Rimaszombatba s Losoncra a rokonaihoz. Ezután a debreceni várostanács pártfogásával és segélyével külföldi egyetemekre ment; 1746. május 13-tól Bázelben tanult, és ott 1748. április 6-án orvosdoktorrá, s még előbb (1747. május 12.) ugyancsak Bázelben lelkésszé avatták föl. Svájcból Hollandiába utazott. Itt az a váratlan kitüntetés érte, hogy a leydeni akadémiába teológiai tanárnak ajánlották, de ő ez ajánlatot nem fogadta el. Hazájába visszatért, és 1749. január 17-én foglalta el Debrecenben a mértan és bölcselet tanári székét, midőn beköszöntő beszédet tartott: A mennyiségtan hasznáról a hittudományban.

Azon év július 30-án nőül vette Csatári István debreceni szenátor leányát, Máriát. Tanári hivatala mellett még több különböző téren kitűnő szolgálatokat tett a közjónak. Ifjabb tanár korában néhány évig gyakran prédikált, az Úrvacsorája osztásában pedig rendesen részt vett Debrecen templomaiban. Csakhamar mint kitűnő orvost ismerte és tisztelte őt nemcsak Debrecen, hanem a hazának és a távol földnek más vidéke is. Kitűnő nemesi családok, mágnások, főkatonatisztek vették igénybe az ő orvosi tanácsát és segélyét; egynémelyik rendkívül sikeres és meglepő gyógyítása mai napig él a hagyomány ajkain. Mint orvos a debreceni gyógyszertáraknak főfelügyelője is volt, mely hivatalát, szükség esetében, tudományos kisérletek tételére is felhasználta. Ezek mellett különös előszeretettel tanulmányozta a csillagászatot. Ő volt az, ki 1757-ben Debrecen városának földrajzi fekvését csillagászati szabályok szerint meghatározta; az 1769 augusztusában feltűnt üstökös pályafutását és az 1770. január 18-i nagyszerű északi fényt a tudomány szempontjából szigorú szakértő figyelemmel kísérte, s észleleteinek eredményét a külföld legjelesebb tudományos folyóirataiban (Museum Helveticum sat.) közrebocsátotta; ez által és más több rendbeli tudományos érdemei által a tudós külföld figyelmét nem csekély mértékben magára, Debrecenre s annak főiskolájára vonta, annyira, hogy ekkor angol, francia, olasz, svájci, holland, német, sőt szentpétervári tudósok is ismerték Hatvani és a debreceni főiskola nevét. Midőn a magyar protestánsoknak az iskoláik léte és szabadsága ügyében vívott sok évi küzdelem után 1781-ben II. József császár megígérte s elrendelte iskolaügyben való kihallgatásukat: ez ügyben Domokos Lajossal a debreceni nagy műveltségű s híres bíróval együtt, a református hitfelekezetet Hatvani képviselte. Ez érdemeinek némi elismeréséül vehető, mint szinte az is, hogy Bihar vármegye őt 1783. január 23-án táblabírái közé vette fel. A papok és tanárok kezdetben még egy erős phalanxot alkottak; ott állott közöttük Hatvani is, mégpedig az első sorban. Ő már korábban nemcsak vádakat emelt a protestáns főurak ellen, nemcsak tisztességes ellátást sürgetett minden pap számára, hanem efelett még gazdag javadalmazást is követelt az egyházi tudósok javára a tudomány és közoktatás érdekében, tehát egyik első bajnoka volt ama küzdelemnek, amelynek első korszaka végén Sinay Miklós alakja áll. Ilyen körülmények közt történt, hogy 1781-ben, a világiak túlnyomó befolyása következtében a debreceni főiskola számára oly tanrendszert adott ki a kerület, amelyről Hatvani erősen hitte, hogy az, a többek között, az ő teljes és végső közmegalázását célozza. Ez végkép elkeserítette; néhány évig még folytatta ugyan hivatalát, de 1786. február 11-én azonban arról lemondott, és a tanári lakból a maga házába költözött, hol azon év november 16-án meghalt.

Azon ördöngös mondáknak, amelyek Hatvani nevéhez kapcsolódnak és neki a „magyar Faust” nevet szerezték, valódi történeti alapjuk igen kevés lehet. Révész Imre állítása szerint az egész mondacsoportot a szellemdús és élces Kazinczy Sámuel hajdúkerületi főorvos költötte, debreceni diák korában; az sem lehetetlen, hogy a mondák legalább nagy részben a diáksereg örökifjú s tréfás kedélyéből és kifogyhatatlan leleményes képzelméből veszik eredetüket. Hatvani ugyanis nálunk az első volt, aki a fizikát kisérletekkel adta elő; kitűnő kísérleteivel pedig annyira hatott a különben is eleven képzelődésű s kedélyes fiatalságra, hogy ezek készek voltak szeretett tanárukat mint misztikus alakot az utókor előtt is örökké emlékezetessé tenni. A Debrecen városi ceglédi kapunál levő temetőben emelt sírkövére vésett epitaphiuma most a debreceni főiskola könyvtárának ajtajához közel van elhelyezve.

[szerkesztés] Művei

1. Animadversiones theologico-criticae. Praes. Jac. Christ. Beckio. Basiliae, 1747.

2. Dissertatio inaug. physico-medica de aestimatione morborum ex facie. Basiliae, 1748. ápr. 9.

3. Oratio de philosophiae utilitate in theologia. De jure summorum imperantium in religionem et conscientiam civium commentationi, adversus L. A. Muratorium. Basiliae, 1757.

4. Introductio ad principia philosophiae. Cui accedit observatio elevationis poli Debrecinensis, in usus auditorum. Debrecini, 1757. (Ism. Acta Erud. Lipsiae, 1774.)

5. A fiúi és leányi oskolákban tanuló gyermekek számára iratott rövid könyörgések, a gyengébb preceptorokhoz és szülékhez való oktatással és intéssel. Ismét könyörgések azok számára, kik az úri szent vacsorával akarnak élni, vagy élnek: és ezeknek micsoda legyen az ő tisztek. Hely és év n. (Az oktatás és intés végén: Irtam Debreczenben Sz. András hava 12. 1758. Dr. és Prof. Hatvani).

6. Az uri szent vacsorára megtanító könyvecske. a mely irattatott a gyengébbek kedveért... Basileában, 1760.

7. Thermae Varadienses, examini physico et medico subjectae item de illorum usu salutari, simul cum observationibus medicis, nec non de sale medio in iis contento. Cuius occasione dissertatio inseritur, de natura salium nominatim vero de salibus qui circa Debrecinum collegiuntur nitro nostri temporis et veterum, seu nitro idest alcalino fossili vet saponario Debrecinensi. Viennae. 1777.

8. Tabula Hungariae delineata iuxta Observationes C. D. Steph. Hatvani... Obtulit Steph. Hatvani in Coll. Ref. Debreczin Ph. et Math. Auditor. (1782.)

9. Modesta disquisitio. Num in philosophia, eadem doctrinae capita tractari, et sic eadem philosophia, quoad omnes ejus partes, in scholis, gymnasiis, et academiis rom. catholicis, augustanis, ac reformatis, salva religione doceri possit? Viennae, 1785.

Bölcseleti s teológiai cikkei is jelentek meg külföldi folyóiratokban. Kéziratai vejének, Milesz Józsefnek (aki utóda volt a tanszéken) birtokába kerültek; ezek között volt az önéletrajza vagy emlékjegyzetei, amelyekből részleteket közölt Milesz Béla a Vasárnapi Újságban (1872. 19., 20. sz.) és a Debreceni Híradóban (1894. 11. sz.) A Hatvani családi iratait utóbb Milesz Miklós tartotta meg, aki mint evangélikus református lelkész Baranya megye egyik falujában halt el nőtlenül: távollétében az iratok többi testvéreinél elkallódtak.