Geoffroy de Villehardouin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Geoffroy de Villehardouin (Villehardouin, 1160 k. – 1213) francia történetiró, keresztes lovag.

1160 körül született Villehardouin várkastélyban, Bar-sur-Aube mellett, Champagne grófságban. Részt vett a IV. (latin) keresztes háborúban. 1201-ben, mint a francia keresztesek követe Velencébe ment, hogy azok Egyiptomba szállításáról alkudozzon. Az Enrico Dandolo dózse által Zára elfoglalására indított expedícióban is jelen volt, ahogy 1204-ben Konstantinápoly bevételénél és a Bizánci Birodalom ideiglenes megbuktatásánál is. Az új császár, I. Balduin latin császár terjedelmes földbirtokot adományozott neki hűbérül a Hebrus mentén és marsalljává nevezte őt ki. Drinápolynál megmentette a francia sereget a bolgárokkal szemben a teljes megsemmisüléstől. Megírta a negyedik keresztes hadjárat történetét ófrancia nyelven Histoire de la conquęte de Constantinople címen, mely a középkori francia próza egyik legelső terméke. Unokaöccse, V. Geoffroy örökölte méltóságát, akháj fejedelem lett, és egy francia dinasztiát alapított, mely a 14. század elejéig uralkodott.