Gömbvillám

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gömbvillám légköri jelenség. Kiváltó okai, tulajdonságai és hatásai pontosan nem ismertek. Egyesek a gömbvillámok létezését is kétségbe vonják, kutatásukat áltudománynak minősítve, azonban a rendelkezésre álló információk alapján nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy valóban létező jelenségről van szó, amely még alapos vizsgálatra szorul.

Viszonylag ritka; felmérések szerint csak az emberek egy százaléka látott már gömbvillámot, de ez is fenntartásokkal kezelendő, mivel a laikus személyek gyakran az egyszerű koronakisüléseket (Szent Elmo tüze) is gömbvillámnak vélik. Laboratóriumi körülmények között még nem sikerült megfigyelni, leírásánál csak a szemtanúk beszámolóira hagyatkozhatunk.

A jelenség egyébként régóta ismert; elsőként a kínaiak írták le, időszámításunk előtt 500 évvel, akkor még sárkánytűznek nevezték. Hazánkban a népnyelv matató ménkűnek, vagy egyszerűen ménkűnek nevezte.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Kialakulása 3 Alternatív elméletek 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jellemzői

A beszámolók többsége szerint az alábbiak jellemzőek a gömbvillámra:

• szinte mindig földközelben, zivatarok közelében jelenik meg
• átlagos élettartama 15 másodperc, de akár több percig is megmaradhat
• színelőfordulásai fehértől a sárgán és narancssárgán át a vörösig terjednek (ritkábban kék)
• fénye kifejezetten gyenge, anyaga néha áttetsző
• mérete a néhány cm-től a néhány méterig terjedhet
• mozgását befolyásolja az elektromos/mágneses tér, de a szél nem
• szilárd felületeken (föld, fal, ajtó) nem tud áthatolni, visszapattan róluk
• a gömbvillámmal való érintkezés égési sérüléseket, de akár halált is okozhat
• felrobbanással vagy elhalványulással szűnhet meg.

[szerkesztés] Kialakulása

Kialakulására, természetére vonatkozóan nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat, az idők során sok - köztük néhány igen merész - elmélet született

Egyes feltételezések szerint a gömbvillámok plazmából állnak, de ez esetben nem világos kialakulásuk folyamata.

J. Abrahamson és J. Dinniss elmélete szerint a földbe csapó villámok hatására a szilícium-dioxid és szén tartalmú talajból szilíciumionok halmaza válik ki; ez a gömbvillám [1]

[szerkesztés] Alternatív elméletek

A parajelenségekkel foglalkozó kutatók szerint a gömbvillámok létezése minden olyan elvnek ellentmond, amelyre a mai fizika épül. Például sérti az energia-, és a töltésmegmaradás ma ismert törvényszerűségeit. Eszerint a gömbvillám, az úgynevezett rendes villámláskor keletkezik, úgy, hogy a villám íve megtörik, és a töréspontnál kilépő energiából, — gömbvillám jön létre. Érdekessége, hogy a keletkezésétől számított néhány másodperc elteltével, a keletkezés helyétől több száz kilométerre is észlelhetik. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a tudomány mai állása szerint ismeretlen dimenzióban mozog.

A gömbvillám nappal nem látható, ilyen esetekben, csak az esetleges nyomaiból következtetnek a feltételezett jelenlétére. Az egyébként gyakori jelenség, éjszaka jól látható, de csak ritkán pusztít. Zivataroktól függgetlenül, zárt térben is megjelenhet. Egyes beszámolók szerint előfordul, hogy tárgyakat szippant magába, vagy tárgyak potyognak ki belőle. Néha úgy tűnik mintha szándékosan tenne tönkre elektromos berendezéseket vagy támadna meg embereket.

Amikor egy élő szervezet kapcsolatba kerül a gömbvillámmal, úgy viselkedik, mintha nagyon erős egyenáramot vezetnének bele. A szervezetben hidrogént és oxigént gerjesztve a test folyadékaiban apró buborékok jönnek létre, és a test görcsös állapotba kerül. Ha a szív, vagy a tüdő izmait éri ez az erős hatás, leállhat a légzés, illetve megbénul a szívműködés.

Többféle gömbvillám létezik, a kisebb energiájú gömbvillámok az élő szervezetekkel érintkezve, akár halált is okozhatnak, miközben tűz nem keletkezik, majd nyomtalanul el is tűnnek. A nagyobb energiájú gömbvillámok, már nem csak tüzet gyújtanak, égést okoznak, hanem rombolhatnak is. Az ilyen égés azonban nem hagyományos tűz, hanem elektronsugár, ezért ha ilyet észlelünk nem szabad még megpróbálni sem, vízzel eloltani, mert az, robbanáshoz vezet.

Egely György a gömbvillámról (Egely György: Gömbvillám - a kulcs a negyedik dimenzióban?): „Tárgyakat tüntet el... fémdarabok puhulnak meg a környezetében... mozgó járműveket követ... ablaküvegen párologtat lyukat... vályogfalakat fúr ki - csupa olyan tulajdonság, mellyel szemben értetlenül állunk. A gömbvillám talán az utolsó természeti jelenség, amit alapjaiban nem értünk. S nem is érthetjük, míg a megszokott három térdimenzióban gondolkodunk! - állítja Egely György, a kötet szerzője. Lépjünk hát ki ismert terünkből, és képzeljük el a gömbvillámot négy térdimenziós folyamatként! A negyedik térdimenzió nem fikció, hanem lehetőség egy fejlett technikára, mellyel talán megoldható a matató ménkű rejtélye.”

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Bergström, Arne, "Electrodynamic confinement - - a new field of science and technology ? (the secret of ball lightning and a new field of science and technology)". Scientor Research & Development. Stockholm, Sweden.
• Corum, Kenneth L., and James F.Corum, "Tesla's production of electric fireballs". Corum & Associates, Inc., Windsor, Ohio
• Talbot, Michel T., "Ball Lightning : Rare Atmospheric Phenomena (RAP)"
• Bill Beaty's Ball Lightning Page and Eyewitness reports
  • Various articles, experiments, and information on Ball lightning
• Hochwald, Hans, "Microwave Experiments" Alternative "toaster". (angol)
  • 'Ball Lightning' produced using a high voltage arc and carbon
• Darling, David, "Ball lightning". The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight. (angol)
• Shelto, J. D., "Eddy Current Model of Ball Lightning". Fruita, Colorado. January 13, 2004. (angol)
• Straight Dope: Does ball lightning really exist? (angol)
• Ball lightning properties (angol)
• Open Directory Project: Ball Lightning (angol)
• Ball Lightning as a Stable Toroid (angol)