Gödényfélék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gödényfélék | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
A gödényfélék (Pelecanidae, hétköznapi nevükön pelikánok) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozó családja. 1 nem és 8 faj tartozik a családba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A gödény és a pelikán szó
A gödény szónak érdekes módon ugyanúgy az ótörök kotan lehet az eredete, mint a hattyú szónak. (Az oszmán-törökben a borzas gödény neve kutan, míg a csagatáj török nyelvben a kotan szó „hattyút” jelent, és a hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan.) A pelikán szó eredete az azonos jelentésű ógörög πελεκανος, pelekanosz. A név hangutánzó eredetű, a πελεκαω, pelekaó („fejszével vág”) származéka, a πελεκυς, peleküsz („fejsze”) szó alapján.[1]
[szerkesztés] Leírásuk
A madárvilágban a pelikánoknak van a leghosszabb csőrük, közülük is az ausztrál pelikánnak, amely kifejlett korában 34-47 centiméter hosszú csőrrel rendelkezik.[2]
[szerkesztés] Rendszerezés
A család egyetlen neme, a Pelecanus a következő fajokat foglalja magában:
- Pelecanus (Linnaeus, 1758) - 8 faj.
- Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)
- Pelecanus rufescens
- Borzas gödény (Pelecanus crispus)
- Pelecanus philippensis
- Ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus)
- Pelecanus erythrorhynchos
- Barna gödény (Pelecanus occidentalis)
- Déli gödény (Pelecanus thagus)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
- ↑ The Bird Bill or Beak.