Dobókocka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A dobókocka a játékosok szándékától független érték választását segítő eszköz, számozott lapú poliéder. A kocka lapjait megkülönböztetik egymástól, pl. színekkel, mintával, számokkal. Olyan játékok és fejtörők (feladatok) kedvelt eszköze, ahol a véletlennek fontos szerepe van: a kocka kellő erejű eldobása után mindegyik lap azonos valószínűséggel kerül felülre.

Legismertebb és leggyakoribb fajtája a hexaéder (6 négyzetlapból álló térbeli test). A hagyományos dobókocka lapjain 1-től 6-ig pöttyök szerepelnek úgy, hogy a szemben lévő lapokon lévő pöttyök összege mindig 7. (1+6=7, 2+5=7, 3+4=7).

A kalandjátékokban ismertek a 10, 12, 20 (ikozaéder), 30, 100 oldalú dobókockák is.

[szerkesztés] Kockajáték

Az ókori Európában közkedvelt jóslási forma, és szerencsejáték volt a kockavetés. Ezt két kockával, egy pohár segítségével játszották, és az eredményre fogadást kötöttek, vagy jelentést tulajdonítottak neki.

Ebből alakult ki a napjainkban a kaszinókban játszott kockajáték és a kockapóker, a póker egyszerűbb változata.

[szerkesztés] Lásd még

• Alea iacta est
• Kockavetés az Ókori Rómában

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Dobókocka történelem