Deukalión és Pürrha

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Deukalión és Pürrha sziklákat dobálnak, melyekből csecsemők lesznek

Deukalión és Pürrha a görög mitológia özönvíz-történetének főszereplői, akik újra benépesítették a földet.

Az özönvíz előtti aranykornak Árkádia földjén Zeusz akkor vetett véget, mikor Pelaszgosz király megsértette az istenek királyát azzal, hogy egy kisfiút áldozott fel neki. Az istenek tiltották az emberáldozatot, Zeusz büntetésül farkassá változtatta Pelaszgoszt. Ezután meglátogatta Pelaszgosz ötven fiát, akik saját testvérüket, Nüktimoszt főzték meg neki. Zeusz haragra gerjedt és özönvizet bocsátott a földre.

Deukalión Prométheusz fia volt, Pürrha pedig Prométheusz testvérének, Epimétheusznak és az első asszonynak, Pandórának a lánya. Az özönvíz előtt Prométheusz utasította őket, hogy építsenek hajót, hogy megmeneküljenek. Mikor kilenc nap után a folyók visszatértek medrükbe és az özönvíz véget ért, egyedül ők ketten voltak életben. Hajójuk kikötött a Parnasszus hegyén (más változatok szerint az Etnán vagy az Athoszon.)

Miután hálaáldozatot mutatott be Zeusznak, Deukalión kikérte Themisz orákuluma véleményét arról, hogyan népesítsék be újra a földet. A jóslat úgy szólt, hogy dobálják anyjuk csontjait a háta mögé. Megértették, hogy anya alatt a földanyát, Gaiát kell érteni, akinek csontjai a kövek. A hátuk mögé dobált kövekből emberek lettek; Deukaliónéiból férfiak, Pürrháéból nők. A mítosz szerint ezért hívják az embereket görögül laoinak (a laasz, azaz „kő” szóból.)

Deukaliónnak és Pürrhának legalább két gyermeke volt, Hellén és Protogenea. Más változatok szerint egy harmadik is volt, Amphiktión.

Deukalión és Pürrha története párhuzamot mutat más mitológiák özönvíz-történeteivel. Bár Noéval ellentétben Deukaliónt a későbbi legendák már nem tartják a bor felfedezőjének, neve arra utal, hogy volt köze hozzá (deukosz: „új bor”; Pürrha neve pedig borvöröset jelent.)

[szerkesztés] Lásd még

• Pürrha az angol Wikipédiában
• Pürrha a német Wikipédiában