Dalai láma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A 13. dalai láma, Tubten Gjaco (1876-1933)

A dalai láma a tibeti buddhizmus Gelug irányzatának vezetője, az egymást követő dalai lámák egy tulku vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gjaco. Minden második tibeti buddhista szekta elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a Tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el. Igazából a pancsen lámának magasabb vallási rangja van a dalai lámánál, így a dalai láma inkább átmeneti vezetőnek tekinthető. Ez gyakorlatilag Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette a pozíció betöltőjét. A dalai láma a fővárosából Lhasa-ból igazgatta az ország nagy részét (a 17. század közepétől 1959-ig, amikor a dalai lámának Indiába kellett menekülnie).

A dalai lámák a hit szerint Avalokitésvara, az együttérzés bódhiszattvájának megtestesülései, akit tibeti nyelven Csenrézi-nek neveznek. A bódhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják.

Gyakran teszik hozzá az „Őszentsége” megnevezést a dalai láma titulusa elé. A dalai lámáról gyakran azt gondolják, hogy a Gelug iskola feje, de a pozíciója hivatalosan a Ganden Tripahoz tartozik. A tibetiek a dalai lámát Gyalwa Rinpochenak vagy Yishin Norbunak nevezik.

[szerkesztés] Töténelem

A dalai „óceán”-t jelent mongol nyelven, a láma pedig „újjászületett”-et tibeti nyelven, és az összetételt általában „a Bölcsesség Óceánja”-ként fordítják. A tényleges titulust a Mongoliai uralkodó Altan Kán ruházta Szonam Gjacora 1578-ban. Szonam Gjaco a Drepung kolostor apátja volt, akit ebben az időben széles körökben a legfőbb lámának tartottak. Bár Szonam Gjaco az első láma lett, aki a dalai láma titulust birtokolta, annak köszönhetően hogy a leszármazási vonalának harmadik tagja volt, a 3. dalai láma-ként vált ismertté, és a titulust azóta a reinkarnációs vonal minden tagja viseli. A két megelőző címet poszthumusz adományozták a korábbi inkarnációinak. 170 éven belül öt dalai lámát gyilkoltak meg a Buddhista udvaroncok.^[1]

Az 5. dalai láma, Gushri Kán támogatásával, aki Khökh Nuur mongol uralkodója volt, egyesítette Tibetet. A dalai lámák egész addig gyakorolták részleges uralmukat Tibetben, a kínai kormány által bizonyos mértékű autonóm hatalommal felruházva, amíg a Kínai Népköztársaság egészen meg nem szállta a régiót 1949-ben, majd 1959-ben teljesen ellenőrzése alá nem vonta. A 14. dalai láma ekkor Indiába menekült.

[szerkesztés] A Dalai Lámák utódlása

A 14. dalai láma, Tendzin Gjaco

A „dalai láma” címet jelenleg a spirituális vezető következő inkarnációjának adományozzák (például: a 14. dalai láma következő inkarnációja a „15. dalai láma” titulust fogja viselni).

A dalai láma halálát követően, a szerzetesek keresésbe kezdenek egy kis gyermek, a láma reinkarnációja, avagy a yangsi (yang srid) után. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait. A reinkarnáció keresése általában több évet vesz igénybe. A reinkarnációt ezután Lhasa-ba viszik, hogy a többi láma tanítsa.

[szerkesztés] A dalai láma jövője

Világi nézete ellenére, a Kínai Népköztársaság kormánya megszerezte az ahhoz való hatalmat, hogy jóváhagyja a fő reinkarnációk megnevezését Tibetben. Ez a döntés egy precedensre hivatkozik, melyet a Qing Dinasztia Qianlong Császára állított fel, aki bevezetett egy rendszert, a dalai láma, és a pancsen láma kiválasztására sorshúzásos módszerrel, amihez egy arany urnát használnak, árpagolyókba csomagolt nevekkel. Napjainkban, ezt a precedenst használták a pancsen láma megnevezéséhez, akinek hatalmában van felismerni az új dalai lámát. Vannak feltételezések, miszerint a jelenlegi dalai láma halálával, a Kínai Népköztársaság fogja levezetni az utód kiválasztását.

A jelenlegi dalai láma többször kijelentette, hogy soha nem fog újjászületni olyan területen amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll[1], és alkalmanként azt sugallta, hogy úgy dönthet, ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újjá. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az ismételt inkarnációinak az a célja, hogy folytassa a befejezetlen munkát, és amennyiben a tibeti helyzet változatlan marad, nagyon valószínű, hogy újjá fog születni, hogy befejezhesse a munkáját. [2]. Ezen felül, a jövőbeli Tibet alkotmánytervezetében, a dalai láma intézménye bármikor érvényteleníthető a Gyűlés 2/3-os demokratikus többségével. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a 14. dalai láma kijelentette “Személy szerint úgy érzem, a dalai láma intézménye megszolgálta a célját” [3].

[szerkesztés] Rezidencia

Potala palota

Az 5. dalai lámától kezdve, a 14. dalai láma 1959-es száműzetésbe való vonulásáig, a dalai lámák székhelye télen a Potala Palota volt, nyáron pedig a Norbulingka palota és park. Mindkét rezidencia a tibeti Lhasaban található, körülbelül 3 kilométerre egymástól. 1959-ben, Tibet kínai megszállását követően, a 14. dalai láma Indiában keresett menedéket. Az indiai miniszterelnök, Jawaharlal Nehru hozzájárult, hogy biztonságos menedéket garantáljon a dalai lámának, és tibeti társainak. A dalai láma azóta Dharamsalában az észak indiai Himachal Pradesh államban él, ahol megalapították a Központi Tibeti Adminisztrációt (a száműzött tibeti kormányt). Tibeti menekültek Dharamsalában sok iskolát, és buddhista templomot építettek, és nyitottak meg.

[szerkesztés] A dalai lámák

	Név	Élt	Uralkodási idő	Wylie átírás	PRC átírás
1.	Gedun Drub	1391-1474	×	dge ‘dun ‘grub	Gêdün Chub
2.	Gednun Gjaco	1475-1541	×	dge ‘dun rgya mtsho	Gêdün Gyaco
3.	Szonam Gjaco	1543-1588	1578–1588	bsod nams rgya mtsho	Soinam Gyaco
4.	Jonten Gjaco	1589-1616	[?]	yon tan rgya mtsho	Yoindain Gyaco
5.	Lodzang Gjaco	1617-1682	1642–1682	blo bzang rgya mtsho	Lobsang Gyaco
6.	Cangjang Gjaco	1683-1706	[?]–1706	tshang dbyangs rgya mtsho	Cangyang Gyaco
7.	Keldzang Gjaco	1708-1757	1751–1757	bskal bzang rgya mtsho	Gaisang Gyaco
8.	Dzsamfel Gjaco	1758-1804	1786–1804	byams spel rgya mtsho	Qambê Gyaco
9.	Lungtok Gjaco	1806-1815	(1808–1815)×	lung rtogs rgya mtsho	Lungdog Gyaco
10.	Cultrim Gjaco	1816-1837	—	tshul khrim rgya mtsho	Cüchim Gyaco
11.	Kendrup Gjaco	1838-1856	1844–1856	mkhas grub rgya mtsho	Kaichub Gyaco
12.	Trinlej Gjaco	1857-1875	[?]	‘phrin las rgya mtsho	Chinlai Gyaco
13.	Tubten Gjaco	1876-1933	[?]	thub bstan rgya mtsho	Tubdain Gyaco
14.	Tendzin Gjaco	1935–napjainkig	1950–napjainkig (száműzetésben)	bstan ‘dzin rgya mtsho	Dainzin Gyaco