Dálnok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dálnok (románul Dalnic): község a mai Romániában , Kovászna megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Története

1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16. – 17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.
• A Berczási-kúria 1885-ben épült. A Berczási park arborétum.
• Büdöskút nevű gyógyforrására emeletes fürdőépületet emeltek. Pótsa József körjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak.
• A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1470-ben Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére; szobra a református templom közelében áll.
• Itt született 1612-ben Dálnoki Nagy Mihály unitárius teológus.
• Itt született 1614-ben Dálnoki Nagy Lőrinc filozófus.
• Itt született 1681-ben Dálnoki Veres Gerzson költő.
• Itt született 1880-ban Darkó Jenő filozófus, egyetemi tanár.
• Itt született 1890-ben Dálnoki Miklós Béla vezérezredes hadtestparancsnok, majd miniszterelnök.