Budapest tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Millenniumi Földalatti Vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Combino Supra Budapest NF12B és UV típusú villamosok a Moszkva téren

Volvo 7700 típusú autóbusz próbaúton Budapesten

Az egykori Úttörő-, ma Gyermekvasút mozdonya.

Budapest tömegközlekedésében fontos szerepe van a BKV-nak, ami a metró-, busz-, troli- és villamoshálózatot üzemelteti, a MÁV-nak és a Volánbusznak. (A tömegközlekedést itt is a gépkocsiforgalom egészíti ki.)

[szerkesztés] Metró

A budapesti metró jelenleg három vonalon üzemel:

M1 - Millenniumi Földalatti Vasút: Mexikói út – Vörösmarty tér
M2 - Kelet–nyugati metró, piros metró: Örs vezér tere – Déli pályaudvar
M3 - Észak–déli metró, kék metró: Kőbánya–Kispest – Újpest-központ

[szerkesztés] Villamos

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követett. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ra el is készült. Ma 34 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.

Bővebben lásd: Budapest villamoshálózata

[szerkesztés] Autóbusz

Bővebben lásd: Budapest autóbuszhálózata

Budapest tömegközlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Ma (2006) a BKV üzemeltetésében több, mint 150 különböző járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- gyors-, és expresszjáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, míg az úgynevezett zónázó expresszjáratok csak bizonyos „zónákban” állnak meg, melyek célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba a köztük található megállók kihagyásával.

[szerkesztés] Trolibusz

Bővebben lásd: Budapest trolibuszhálózata

A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán.

[szerkesztés] Vasút

Bővebben lásd: A budapesti HÉV hálózata

Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő négy helyi érdekű vasútat a BKV üzemelteti.

A Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (egykor:Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol gyermekek teljesítenek szolgálatot.

[szerkesztés] Különleges vasutak

Fogaskerekű vasút 2006-ban

Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó.