Gyermekvasút
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Gyermekvasút Budapest egyik látványossága Budapest II. kerületében. A Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik, 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon, amit a kis szerelvények 20km/h-val tesznek meg. Eredeti neve Úttörővasút, mai hivatalos neve a MÁV ZRt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
Kisvasúti napja: április második szombatja
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Építése
A Gyemekvasút építésére több egyéb helyszín is szóba került. Végül a budai hegyek mellett döntöttek. A keskeny nyomközű (760 mm) kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdék. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget, 1950. augusztus 20-án Hűvösvölgy állomásig adták át.
[szerkesztés] Működése
A vasút üzemét – a gépészeken kívül – 10-14 éves gyermekek látják el, felnőtt felügyelet mellett. Hivatalosan a vasút célja a vasutas-utánpótlás nevelése.
Eredetileg (ötvenes évek) a budapesti általános iskolák legjobb tanulóinak volt módja úttörővasutassá válni egy tanfolyam sikeres elvégzése után. A szolgálatot 15 rajba tartozó, rajonként kb. egy osztálynyi gyerek látta el. Minden nap más raj volt szolgálatban, így amikor legközelebb felment valaki dolgozni, az a hét más napjára esett.
Volt speciális raj is, az énekkar és a (fúvós)zenekar. Nyáron kéthetes táborba is lehetett menni, ami Hűvösvölgyben volt.
A szolgálat reggel 7 körül kezdődőtt és este 6-ig tartott, amit zászlófelvonás és zászlólevonás ceremóniák kísértek. A megjelentek aznap reggel önkéntesen jelentkeztek egy-egy munkakörre és helyszínre. Az érkezés után átöltöztek egyenruhába. Külön téli és nyári egyenruhák voltak rendszeresítve. Este visszaöltöztek. A munkába utazáshoz "nem-kalauzi" felülbélyegzésű előreváltott villamos gyermek átszálló menetjegyeket kaptak.
Volt pénztáros, jegykezelő, naplóvezető, rendelkező és váltókezelő beosztás is, és mindenkinek kellett tudnia egy rövid szöveget Morse-jelekkel továbbítani. Az egész napi munkáért százalékos osztályzatot kaptak, a jók akár 150%-ot is elértek.
A menetidő kb. 45 perc volt, a menetsűrűség hasonló, így ha elment egy vonat, a gyerekek az időtől függően az állomás körül vagy odabenn játszottak. Az ebédet, uzsonnát a vonaton hozták ki napközben.
[szerkesztés] A gyermekek vasúti szolgálatának pedagógiai értelme
A vasút valószínűleg részben propaganda céllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.
A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt csaknem 60 év bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.
A Gyermekvasúton végzett szolgálatokban a gyerekek viszonylag önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldani, továbbá az, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.
A gyerekek jegyvizsgálóként és pénztárosként megtanultak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat (jegykezelés) magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni.
A pénztárosok megtanultak pénzzel bánni, számolni, a pénzt felelősséggel kezelni.
A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását, stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók irányítják. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint a gyermekvasutasok által végzett teendőket.
[szerkesztés] Az állomások
Hét állomása és két táblás megállóhelye van:
- Hűvösvölgy,
- Hárs-hegy,
- Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget),
- Vadaspark megállóhely,
- János-hegy,
- Virágvölgy,
- Csillebérc,
- Normafa megállóhely,
- Széchenyi-hegy.
A megnyitáskor Hárs-hegy és Ságvári-liget állomások között egy további táblás megállóhely (Kis-hárs-hegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek miatt rövidesen megszüntették.
Vadaspark megállóhelyet 2004-ben rendkívüli megállóhelyként nyitották meg. A menetrend szerinti vonatok megállítása C menetrendben (hétköznapokon) előzetes bejelentéshez kötött. A és B menetrendek szerint (általában hétvégi napok) a személyvonatok rendesen megállnak.
A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik, megszüntetett megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez.
[szerkesztés] Látványosságok a gyermekvasút környékén
- Bátori-barlang
- Budakeszi Vadaspark
- Budaszentlőrinci pálos kolostor
- Erzsébet-kilátó
- Libegő
- További látványosságok
[szerkesztés] Lásd még
- Budapest tömegközlekedése
- Debrecen tömegközlekedése
- Miskolc tömegközlekedése
- Szeged tömegközlekedése
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://kisvasut.hu/
- http://www.gyermekvasut.hu/
- a kisvasút a Geocachingen
- Gyermekvasút Online
- Budapest tömegközlekedési térképe
| Kisvasutak Magyarországon |
|
Almamellék | Balatonfenyves | Csömödér | Debrecen (Vidámpark) | Debrecen (Zsuzsi) | Felsőtárkány | Gyermekvasút | Kaszó | Kecskemét | Kemence | Királyrét | Lillafüred | Mátrafüred | Mesztegnyő | Nagybörzsöny | Nagycenk | Nyíregyháza | Pálháza | Pécs | Pörböly | Szilvásvárad | Tiszakécske |
Based on work by