Budapesti metró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Üzemben lévő metróvonalak 2 Tervezett metróvonalak 3 Szerelvények 4 Állomások 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Üzemben lévő metróvonalak

Metróvonal	Vonal	Nyitás	Hossz	Állomások
	Vörösmarty tér ↔ Mexikói út	1896	5 km	11
	Déli pályaudvar ↔ Örs vezér tere	1970	10 km	11
	Újpest Központ ↔ Kőbánya-Kispest	1976	18 km	20

• M1 – Millenniumi Földalatti Vasút (népszerű nevén: ”földalatti”, illetve „kisföldalatti”)

A kontinens legelső elektromos földalatti vasútja. 1896-ban építették a világkiállítás számára. 1973-ban új szerelvények érkeztek a vonalra és meghosszabbították a Mexikói útig. Rákosrendezőig való meghosszabbítása a távlati tervek közt szerepel. Az első Európai földalatti vasút Londonban 1863-ban épült meg, ám ez még gőzhajtású volt. Kép A Földalatti részletes története

• M2 – Kelet–nyugati metróvonal (népszerű nevén: „piros metró”)

1970-ben adták át első szakaszát a Deák Ferenc tér és Fehér út között. Ebben az időben csak kapukon keresztül lehetett bejutni a metró állomásaira. A vonal eredetileg csak a Stadionok állomásig tartana, a középső két vágányon metró, a szélső két vágányon pedig HÉV közlekedne. Ez az elképzelés még ma is elterjedt a köztudatban, ám sajnos a megvalósítási költségeihez képest nem oldaná meg az átszállási problémákat. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület a Gödöllői HÉV-vel való összekötését szorgalmazza. 2004-ben elkezdődött a vonal felújítása. A vonal állomásai teljesen egységesek lesznek, ami a tájékozódást megnehezíti.

• M3 – Észak–déli metróvonal (népszerű nevén: „kék metró”)

Ezen a vonalon már kiépítették az automatikus vonatvezető rendszert, ennek segítségével egy személy is vezetheti a szerelvényeket. A vonalat eredetileg Káposztásmegyerig tervezték, amely szakasza még ma sem épült meg. A vonal Ferihegyi repülőtérig való meghosszabbítása is szóba került már. A 2-es metró után ezt a vonalat is felújítják majd.

2-es és 3-as metró részletes története

[szerkesztés] Tervezett metróvonalak

• M4 – Dél-Buda–Rákospalota metróvonal (zöld metró)

A négyes metró építését eredetileg 1978-ban kellett volna elkezdeni. A tervezésre az évtizedek során rengeteg pénzt költöttek. Távlatban meghosszabbítanák a Virágpiacig, Újpalotáig és Budafok irányába, ám ezeknek a szakaszoknak az elkészülése nagyon bizonytalan. A vonalon 80 méteres peronokat építenének ki, egyes vélemények szerint 120 méteresre lett volna szükség. A tervek szerint 2009-ben adják át az első szakaszt, ám ez előreláthatólag csúszni fog. A 4-es metró részletes története

• M5 – Észak–déli regionális gyorsvasút

A vonal építését az ígéretek szerint már 2007-ben megkezdik. Kaszásdűlő és Könyves Kálmán körút között lesz majd a földalatti szakasza, a felszíni szakaszokat a jelenlegi Szentendrei-, Csepeli- és Ráckevei HÉV képezik majd. Az első szakaszát várhatóan a Csepeli HÉV meghosszabbításaként az Astoriáig építik ki.

[szerkesztés] Szerelvények

A budapesti metró szerelvényeinek nagy részét jelenleg az orosz gyártmányú metrókocsik képezik. Ezeken belül több típus létezik: Ev - 100-as kocsiszámmal megjelölt Budapest számára legelsőnek legyártott kocsik. EvA - az Ev szerelvények felújított változatai. A rózsaszín utastere miatt „Barbi” néven ismert a köztudatban. Ev3 - az Ev szerelvényektől csak a jobb teljesítményében különbözik 81-717 - az elején lévő fekete borítás miatt könnyű megkülönböztetni az Ev szerelvényektől. A jobb teljesítményen kívül nem sokban különbözik elődjeitől. Továbbá 2000-ben két új szerelvény érkezett, melyek típusszáma 81-717M. Természetesen ezek is újabbak elődjeiknél. A jellegzetes lámpái miatt a köztudatban „vízipók” néven ismert. A Millenniumi Földalatti Vasút vonalán jelenleg Ganz csuklós típusú alacsonypadlós szerelvények közlekednek. A közeljövőben ezeknek a cseréje is megtörténik egyterű szerelvényekre. Magyarország többször is próbálkozott metrókocsik gyártásával. Összesen két magyar típusú metró létezett. A Ganz-P-t még a 2-es metró első szakaszára tervezték, ám ameddigre átadták a forgalomnak, a kocsik már elavultnak számítottak, így sajnos szétvágták őket. A másik típus a sokak által ismert fehér színű Ganz-Hunslet G2, amely régebben a 3-as metró vonalán közlekedett. Kivonták a forgalomból, mivel egy prototípusnak költséges pótolni az alkatrészeit.

[szerkesztés] Állomások

M 1 Millenniumi Földalatti Vasút Mexikói út Széchenyi fürdő Hősök tere (Aréna út) Bajza utca Kodály körönd (Körönd) Vörösmarty utca Oktogon (November 7. tér) Bajcsy-Zsilinszky út (Váczy körút) Opera Deák Ferenc tér (M1-M2-M3) Vörösmarty tér (Gizella tér) Oktogon megálló a Millenniumi Földalatti Vasút vonalán

M 2 Kelet–nyugati metróvonal Örs vezér tere (Fehér út) Pillangó utca Stadionok (Népstadion) Keleti pályaudvar Blaha Lujza tér Astoria Deák Ferenc tér (M1-M2-M3) Kossuth Lajos tér Batthyány tér Moszkva tér Déli pályaudvar Deák Ferenc téri állomás a 2-es metró vonalán

M 3 Észak–déli metróvonal Újpest-Központ Újpest-Városkapu Gyöngyösi utca Forgách utca Árpád híd Dózsa György út Lehel tér (Élmunkás tér) Nyugati pályaudvar (Marx tér) Arany János utca Deák Ferenc tér (M1-M2-M3) Ferenciek tere (Felszabadulás tér) Kálvin tér Ferenc körút Klinikák Nagyvárad tér Népliget (Könyves Kálmán körút) Ecseri út Pöttyös utca Határ út Kőbánya-Kispest Megjegyzés: csak az állomások korábbi nevei vannak feltüntetve (a helyszíneké nem)

[szerkesztés] Lásd még

• Metró
• Bukaresti metró
• Budapest tömegközlekedése
• Szófiai metró
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A metrót üzemeltető BKV Rt honlapja
• metros.hu - honlap a budapesti metróról
• Budapest Metró térkép
• Budapest tömegközlekedési térképe
• 'A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel'
• Mese a játékmetróról - avagy miért nem érdemes megépíteni a 4-es metrót

Budapesti metró  m·v·sz
Millenniumi Földalatti Vasút (M1) | 2-es metró (M2) | 3-as metró (M3) | 4-es metró (M4, korábbi nevén Dél-Buda–Rákospalota-metróvonal)* | Észak–déli regionális gyorsvasút (M5)*
*tervezett vagy épülő vonalak