Bartakovics Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bartakovics Béla (kisapponyi) (Felsőelefánt, 1792. április 10. - Eger, 1873. május 30.) egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja

[szerkesztés] Élete

Bartakovics Ferenc 1805–1807-es országgyűlési követ fia. Gimnáziumi iskoláit elvégezvén, 1806–1807. évben mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban; 1808–1809-ben bölcselethallgató volt Nagyszombatban, 1810–1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szenteltetvén, Sellyén és Muzslán káplánkodott. 1816. novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16.-án Rudnay hercegprimás udvarába hivatott, hol a primás haláláig mint udvari káplán, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok hivataloskodott. 1836. augusztus 27.-én lett esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13.-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé, mely minőségben 1844. szeptember 22.-ig működött, midőn rozsnyói megyés püspökké lett kinevezve. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen. 1850. április 2.-án az egri érseki székre, ugyanazon évi november 27.-én belső titkos tanácsosi méltóságra emeltetett. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13.-án választotta meg igazgató tagjának. Tárkányi Béla tartott fölötte emlékbeszédet a Szent István társulat 1874. március 19.-i XXII. nagygyűlésén. (Megjelent a Budapesti Közlöny 1874. 72–75. számában)

[szerkesztés] Munkái

1. Dictio qua vener. clero vicarialis districtus Tirnaviensis die 27. martii 1845. Tirnaviae supremum sibi valedicenti respondit. Tirnaviae, (1845.)

2. Egyházi beszéd, melyet püspöki székbe igtatása ünnepélyén a rozsnyói székesegyházban tartott. (Rozsnyó). 1845.

3. Főpásztori levelek és szent beszédek. Eger, 1865.

4. Brevis notitia historica archi-episcopatus Agriensis... (Egészen új átdolgozása a Brevis. notitia historica-nak, melyet Cselkó Károly apátfalvi plébános irt, s mely 1832 óta az egri egyházmegyei névkönyvekben időnként kinyomatott.)

Több irodalmi művet adott ki saját költségén; igy a többi közt: Heves- és Külső-Szolnok vármegyéknek leirását 1868-ban; mely munka mellett arcképe Marastoni által kőre rajzolva megjelent. Az egri főmegyei papság B. aranymiséjének ünnepére Emlékkönyvet adott ki Egerben 1865.

A szentirás Káldi György-féle magyar fordításának új átdolgozásával Tárkányi B. József m. akad. lev. tagot bizta meg és a nevezett munka az ő költségén jelent meg 1865-ben. Az egri jogakadémiát megnyító beszéde megjelent a P. Naplóban (1862. 178. sz.); az orvosok és természetvizsgálók Egerben tartott XIII. gyűlését megnyító beszéde pedig a Munkálatok XIII. (1869.) kötetében.