Agyalapi mirigy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az agyalapi mirigy (hypophysis vagy hipofízis) az agy alapján, a basis cerebin található belső elválasztású mirigy.
Borsónyi nagyságú szerv, mely a scala crani mediaban ezen belül is a sella turcicaban, vagyis a töröknyeregben helyezkedik el.
Két lebenyből épül fel. Az elülső lebeny valódi idegszövet, míg a hátsó lebeny garathám eredetű. A hátsó lebeny két hormon termelését teszi lehetővé. Mivel a hypophysis endocrin mirigy, ezért hormonokat termel. A hátsó lebeny oxitocint és vazopresszint tárol és űrít. Ezeket a hipotalamusz hozza létre. Az oxitocin a simaizmok összehúzódását segíti elő a méhben a szülés során. Az elülső lebeny termel többek között tüszőérlelő hormont (folliculus stimuláló hormon, FSH), sárgatest hormont (luteinizáló hormon, LH), adenokortikotrop hormont (ACTH), prolaktint, növekedési hormont (somatotrop, GH) is. A hipofízis hozzákapcsolódik egy nyélen keresztül a hipotalamuszhoz, ezzel létrehozva a neuroendokrin (idegi-hormonális) rendszert.