„Igaz ügy” hadművelet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

„Igaz ügy” hadművelet
(Panama megszállása)

Amerikai M113 páncélozott csapatszállító Panamában

Időpont:	1989. december 20 - 1990. január 4.
Helyszín:	Panamai Köztársaság
Eredmény:	Amerikai győzelem, Noriega kormányának megdöntése

Szembenálló felek

Amerikai Egyesült Államok

Panamai Köztársaság

Parancsnokok

Carl Stiner

Manuel Noriega

Szembenálló erők

27,684 fő

16,000 fő

Veszteségek

23 halott
324 sebesült

450 katona
kb. 4000 civil

Az „Igaz ügy” hadművelet (angolul Operation Just Cause) Panama Amerikai Egyesült Államok hadereje által történő megszállásának fedőneve volt.

[szerkesztés] Előzmények

A Kolumbiától 1903-ban elszakadó Panamai Köztársaság területén 1914-ben átadott Panama-csatorna megnyitása óta kulcsfontosságú szerepet tölt be az Egyesült Államok amerikai stratégiai terveiben. Az 1983-ban vezérkari főnökké előlépő, a hatalmat gyakorlatilag saját kezében tartó Manuel Noriega tábornok ideális személynek tűnt, hiszen az 1950-es évek vége óta a CIA ügynökeként tevékenykedett.

A tábornok azonban pénzmosási és kábítószerügyletekbe keveredett, és gyaníthatóan manipulálta a választási eredményeket, amivel bizonytalan helyzetet hozott létre a térségben, és az Egyesült Államok ellenszenvét is kivívta. 1989. december 15-én Noriegát a törvényhozó testület főhatalommal ruházta fel, ő pedig deklarálta a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. Másnap a Panamai Véderő lelőtt egy civil ruhás, fegyvertelen amerikai haditengerésztisztet. December 17-én George H. W. Bush elnök elrendelte a bosszút, az Igaz ügy hadművelet megindulását.

[szerkesztés] A hadművelet

December 20-án, helyi idő szerint éjjel egy órakor 13 000 amerikai katona szállt partra az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló Csatorna-övezetben, ahol eleve ugyanennyi fegyveres állomásozott. A Carl Stiner tábornok által vezetett amerikai haderő minden tekintetben fölényben volt a panamaival szemben.

Az amerikai erők először stratégiai célpontok, így különféle katonai parancsnokságok és a panamavárosi Punta Paitilla Repülőtér ellen indítottak támadást. Komolyabb harcok csak a főparancsnokság (La Comandancia) környékén, a népes El Chorillo negyedben zajlottak, amit az amerikai légierő súlyos bombázásoknak tett ki (13 óra alatt 422 bombát dobtak le). A bombázásoknak számos civil áldozata is volt. Pár órával a támadás megindulását követően beiktatták Guillermo Endara elnököt, a Noriega által semmisnek nyilvánított választások nyertesét.

A harcok még napokig folytatódtak a Noriegához hű paramilitáris egységek, a Batallónes de la Dignidad (A Becsület Zászlóaljai) ellen. A Panamai Véderő pusztulását követően elharapóztak a vagyon elleni bűncselekmények, azonban a megszállók fő feladata az elnök megtalálása volt, ugyanis kézrekerítőjének egymillió dolláros jutalom járt. Az egy ideig menekülő Noriega végül a vatikáni követségen, a pápai nunciatúrán keresett menedéket. Itt az ún. psyop erők éjjel-nappal elviselhetetlenül hangos rockzenével terrorizálták, aminek hatására január 3-án megadta magát.

[szerkesztés] Következmények

1990 januárjában az amerikai taktikai erőket kivonták az országból, de a hadsereg nagy része helyben maradt, hogy segítsen az újjáépítésben. A Torrijos-Carter egyezmény jegyében nem sokkal az Igaz ügy hadművelet megkezdése után került volna sor a Panamai-csatorna kiürítésére. A háborús helyzet miatt azonban mindez csak 1999-ben történt meg.

Endara elnök kormányát az 1994-es választásokon leváltották, azóta sem került hatalomra.

Noriegát Floridába szállították, ahol kábítószerügyletei miatt 1992. szeptember 26-án negyvenévnyi büntetésre ítélték Miamiban. Később a letöltendő szabadságvesztést harminc évre mérsékelték. 2004. december 4-én kisebb infarktust szenvedett, ezért áthelyezték egy kórházba. Szabadlábra helyezésének tervezett időpontja 2007. szeptember 9. [1] 1995-ben Panamában is elítélték emberölés vádjával, kiadatását kérik Washingtontól.