Varasd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum): város a mai Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zágrábtól 81 km-re északra a Dráva partján fekszik. A hozzá tartozó települések: Črnec Biškupečki, Donji Kućan, Gojanec, Gornji Kućan, Hrašćica, Jalkovec, Kućan Marof, Poljana Biškupečka, Varasdpüspöki és Zbelava.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar város főnévből származik -d helynévképzővel.
[szerkesztés] Története
1181-ben említik először egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben, ekkor már ispánsági székhely. 1209-ben II. András a vár körül kialakult települést szabad királyi várossá nyilvánította. A király udvarnokai lakták a várost, akik ekkor építették fel templomát és monostorát. A tatárjárásban elpusztult földvárat IV. Béla újjáépíttette. 1397-ben Cillei Herman kapta meg Zsigmondtól, 1440 körül Cillei Ulrik kővárrá építtette át, majd halála után özvegye Brankovics Katalin birtokolta. 1487-ben Corvin János birtoka lett. Ostrománál esett el 1527. szeptember 27-én Frangepán Kristóf. A török harcok során erős falakkal és bástyákkal erősítették meg. A 16. század végén Varasd az Erdődyek birtoka lett és 1925-ig az is maradt. A jezsuiták érkezésével a város kulturális élete jelentősen fellendült, ekkor épült a jezsuita gimnázium, templomok, kolostorok épültek. A jól védhető erősség lett a veszélyeztetett Zágráb helyett Horvátország fővárosa, mely szerepét 1776-ig megtartotta, amikor tűzvész pusztította el. A falakat 1809-ben bontották le, a vár azonban ma is áll. A 19. században a város teljesen újjáépült és terjeszkedett, virágzott az ipar, a kereskedelem, selyemgyár, téglagyár épült. Ekkor alapították a színházat és a tűzoltó egyesületet. 1910-ben 13 398 lakosából 11 497 horvát, 585 német, 471 magyar, 441 szlovén, 232 szerb, 102 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye székhelye volt. A 20. századra Varasd a környék ipari központja lett. A Tivar textilgyárat 1918-ban alapították. Fontos ipari üzemei még a Varteks textilgyár, a fémipari, élelmiszeripari és építőipari üzemek. 2001-ben a hozzzá tartozó településekkel együtt 49 075, ebből 47 069 horvát lakosa volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A központban áll a 14. századi eredetű vár teljesen felújítva, ma a városi múzeum van benne.
- A főtéren áll az 1523-ban épített barokk városháza.
- A város székesegyházát Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték, 1647-ben épült, eredetileg jezsuita templom volt.
- Ferences, kapucinus és orsolyita kolostorai vannak.
- A Nemzeti Színház épületét 1873-ban a bécsi Hermann Helmer tervei szerint építették.
- Az 1750-ben épített Sermage palotában a kortárs művészek galériája található.
- A városban 1973-óta minden évben barokk zenei fesztivál van.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1617. április 27-én Sámbár Mátyás jezsuita vallástudós, író.
Based on work by