Tobzoskák
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tobzoskák | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
A tobzoskák Afrikában és a Távol-Keleten élő pikkelyes hangyászok, a tobzoskák rendjébe tartozó emlősök. A rend egyetlen családból és egyetlen nemből áll, mely nyolc fajt számlál. Régebben a vendégízületesekkel sorolták őket egy rendbe, de a genetika arra mutat, hogy a ragadozók közelebbi rokonaik.
Az emlősök között egyedülálló a testüket borító szarupikkely, mely védekezésül szolgál. Veszélyt észlelve a tatukhoz hasonlóan összegömbölyödnek, és pikkelyeik biztonságában vészelik át a fenyegetést. A pikkelyek ráadásul borotvaélesek. Az újszülött tobzoska pikkelye puha, csak később nyeri el végleges keménységét. Hihetetlenül erős mellső lábait ásásra használja. Mellső lábain a karmok oly hosszúak, hogy képtelen rajtuk járni, így görnyedten a hátsó lábain lépked. Némelyik faj földhöz kötött, némelyik a fákon él. Két faj még fogófarokkal is rendelkezik. Foguk nincs, viszont mint minden hangyákon élő emlősnek, hosszú, erős nyelvük van. A nőstény 4-5 hónapig vemhes, és tipikusan egy utódot szül.