Törvény (jogszabály)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában legfelül álló jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A köznyelv "törvény" alatt esetenként a jog egészét, bármelyik jogszabályt illetve a bíróságot is így nevezi.

Tartalomjegyzék 1 Magyarországon 1.1 Az alkotmány 1.2 Kétharmados törvények 1.3 A törvénykönyvek 1.4 Törvények és rendeletek

[szerkesztés] Magyarországon

[szerkesztés] Az alkotmány

A jogszabályok hierarchiájában legfelül áll az alkotmány, amely írott alkotmány esetén olyan törvény, amellyel más törvény nem lehet ellentétes. Az Alkotmánybíróság hivatott annak eldöntésére, hogy egy konkrét törvényi rendelkezés ellentétes-e az alkotmánnyal.

[szerkesztés] Kétharmados törvények

A rendszerváltás után tételesen meghatározták azokat tárgyköröket, amelyekben az Országgyűlés csak kétharmados többséggel alkothat, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül törvényt. Ezeket más szóval alkotmányerejű törvényeknek vagy sarkalatos törvényeknek' nevezzük. (pl. médiatörvény). Politikai értelemben a kétharmados törvények azt igénylik - feltételezve, hogy a kormánypártoknak nincs kétharmados, más szóval abszolút többségük az Országgyűlésben -, hogy a törvényalkotáshoz a kormánypártoknak meg kell szerezniük az ellenzék egyetértését, támogatását is.

[szerkesztés] A törvénykönyvek

A törvénykönyvek vagy kódexek nem feltétlenül kétharmados törvények, elnevezésüket főleg az adott jogágat, jogterületet átfogó szabályozásuk miatt érdemlik meg. A törvénykönyvek ennek megfelelően nagyobb terjedelműek az átlagos törvényeknél (innen a nevük). A legfontosabbak a Polgári törvénykönyv (Ptk), amely a polgári jog, a Büntető törvénykönyv (Btk). (és elődje, a Csemegi-kódex), amely a büntetőjog szabályait öleli fel, de számos más jogszabályt is így neveznek (pl. devizakódex).

[szerkesztés] Törvények és rendeletek

Törvényalkotásra a Magyar Köztársaságban kizárólag az Országgyűlés jogosult. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyéb szerveket (Kormány, miniszterek stb.) csak rendelet alkotására jogosítja fel. Korábban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jogkörébe tartozott - az Alkotmány kivételével - bármely törvény módosítása, törvényerejű rendelet formájában. Ilyen jogkört a Magyar Köztársaságban az Országgyűlésen kívül egyetlen más szerv sem gyakorolhat. A köztársasági elnök jogkörébe tartozik az elfogadott törvény visszaküldése illetve az Alkotmánybírósághoz való továbbítása, kihirdetés előtt.