Szfinx
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szfinx oroszlántestű, madár-, kos- vagy emberfejű lény, melynek eredete az Ókori Egyiptomra nyúlik vissza, ám megjelenik a görög mitológiában is, innen származik a neve is (görögül Σφινξ, azaz „fojtogató”).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A gízai Szfinx
A leghíresebb szfinxábrázolás az egyiptomi Gízában található emberfejű Szfinx-szobor.
[szerkesztés] Eredete
Eredetéről két elmélet létezik. Az elfogadottabb, ám valószínűtlenebb szerint Kefre, a IV. dinasztia fáraója építette az i.e. 25. században. Ezt több között azzal bizonyítják, hogy a Szfinx arca a megszólalásig hasonlít Kefre más ábrázolásokon látható arcához. Ám ez megcáfolható azzal, hogy az óegyiptomi emberábrázolások sok esetben nagyon hasonlítanak egymásra. A másik bizonyíték az a forrás, amelyet Kefre írnokai jegyeztek le a fáraó piramisának (a három gízai piramis közül a második legnagyobbnak, Keopsz (Khufu) fáraóé után) építéséről. Ebben leírják hogy a „fenséges fáraó” hogy építtette a Szfinxet, hogy az őrizze a piramisát. Ám valószínűbb, hogy Kefre csupán növelni akarta hírnevét, és ezért adta parancsba ennek a leírását.
A másik elmélet zavarosabb és sokkal kevesebb elfogadható bizonyítékunk van rá, ám ezek kevésbé megcáfolhatók. Eszerint a Szfinx már több, mint tizenkétezer éves, vagyis nagyjából kétszer olyan idős, mint az egyiptomi civilizáció. Ezt azzal bizonyítják, hogy a Szfinx felszínén olyan eróziós nyomokat találtak, amelyeket erős és gyakori esőzés okoz. Márpedig ilyen legutóbb tizenkétezer éve volt Egyiptomban. Ezen elmélet hívei az előző elméletet azzal is cáfolják, hogy több forrás van arról, hogy Kefre csupán kiásatta a homokba süllyedt Szfinxet, mint arról, hogy ő építtette. Az elmélet híveinek egy része azt vallja, hogy a Szfinxet az atlantisziak építették, ám ehhez szervesen kapcsolódik az Atlantisz-legenda valósságának kérdése is.
[szerkesztés] A Szfinx szerepe
A másik nagy kérdés a Szfinxszel kapcsolatban annak szerepe és rendeltetése. Az első elmélet hívei szerint egyetlen célja Kefre fáraó emlékének fenntartása és sírjának őrzése. A második elmélet és több laikus szerint a Szfinx egy amolyan csillagászati óra. Ugyanis az óegyiptomiak már jóval az európaiak előtt csillagképekre osztották az eget és azokkal mérték az időt. Megfigyelték például, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes irányba „forgó” gyűrűbe rendeződnek, és két különböző gyűrűn lévő csillagkép 25 920 évenként kerül egymáshoz viszonyítva azonos állásba. Hitük szerint amikor a kos és a Herkules csillagkép egymás fölött áll pont a Szfinx előtt, és pont azon a ponton kel fel reggel a nap, eljön a szeth tepi, a világvége. Ekkor hatalmas természeti katasztrófák söpörnek végig a Földön és elpusztítanak mindent. Ez az esemény tehát 25 920 évenként következik be. Szerintük egy ilyen szeth tepi okozta Atlantisz elsüllyedését. Az óegyiptomi naptár szerint a legújabb ilyen világvége valamikor a 21. század közepén következik be.
[szerkesztés] Forrás
- Spektrum - Hórusz szeme, Történelem könyvek
Based on work by