Fáraó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

„Fáraó (Per-aa)”
egyiptomi hieroglifákkal

A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt. Maguk az egyiptomiak csak az Újbirodalom korától nevezték így. A magyar fáraó szó görög közvetítéssel keletkezett az egyiptomi per-aa (szó szerinti jelentése nagy ház) szóból, amit esetleg a „nagy vagyon(ú ember)/nagy hatalom(ú ember)” értelmében használtak, bár az sem lehetetlen, hogy jelentésátvitellel a hatalom helyéül szolgáló palota („nagy ház”) nevén kezdték magát a benne székelő hatalmat is nevezni (ahogyan a Parlament is egyszerre jelentheti az épületet és azt a törvényhozó közösséget is, aminek az épület helyt ad).

[szerkesztés] Teljes titulusa

Az uralkodó valódi teljes titulusa egy nevekből és címekből álló kompozíció volt. Kialakult formájában 5 részből állt, mindegyik egy állandó címből (jelzős istennévből) és egy az illető uralkodóra nézve egyedi részből (névből). A nevek közül az utolsó kettőt keretbe helyezték a feliratokon, ez a két kártusnév, ma ezeken a neveken ismerjük az uralkodókat. Az 5 állandó cím, mintegy alfejezetcím a következő volt:

Hórusz: egy isten neve, akivel a fáraót hagyományosan azonosították;
Két Úrnő (Nebti): Alsó- és Felső-Egyiptom védőistennőire, Nekhbetre és Uadzsetre utal;
Arany Hórusz (Hór-nub);
Alsó- és Felső-Egyiptom királya (Niszut-biti): szó szerint: „nád és méh”, Alsó- és Felső-Egyiptom jelképeire utalva. Ezt követte az első kártusnév, Rére vonatkozó megállapítás. Az ókorban többnyire ezen a néven emlegették az uralkodókat, és maga a niszut szó jelentette a királyt (szóösszetételekben is, pl. hut-niszut: királyi palota).
Ré fia (Szi Ré): ezt követte a második kártusnév, a király születési neve vagy felvett neve, az a név, melyen ma ismerjük a fáraókat (pl. Ramszesz vagy Tutanhamon).

Például IV. Thotmesz teljes titulusa vagy neve (a kettő Egyiptomban ugyanazt jelentette) a következő volt:

Hórusz: hatalmas bika, diadalmas megjelenéseiben
Két úrnő: tartós királyságú, mint Atum
Arany Hórusz: erős karú, a Kilenc Íj leigázója
Alsó- és Felső-Egyiptom királya: Menheperuré
Ré fia: Thotmesz, a megjelenésében nagyszerű, Amon-Ré kedvence

[szerkesztés] A cím kialakulása és hatalmi jelképei

A Narmer-paletta hátoldala, Narmer Felső-Egyiptom koronájával a fején legyőzi ellenfeleit.

A narmer-paletta előoldala, Narmer Alsó-Egyiptom koronájával a fején.

Kép:Amenhotep.gif

I. Amenhotep a királyi fejkendőben, kezében a korbáccsal (légycsapó) és pásztorbottal.

A cím kialakulásának története Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésének története. Amikor Felső-Egyiptom királya legyőzve Alsó-Egyiptom királyát, egyesítette a két orzságot, felvette az Alsó- és Felső-Egyiptom királya nevet, amit a fáraó címnek ill. előzményének tekinthetünk. A történetet röviden a Narmer-paletta meséli el, ahol az egyesítő, az első fáraó, Narmer a hátlapon Felső-Egyiptom fehér színű, ezüst lemezekből készült zárt, süvegszerű koronájában harcol ellenfeleivel, az előlapon viszont Alsó-Egyiptom vörös színű nyílt koronájában szemléli meg a lenyakazott és kiterített ellenfeleket.

A legfontosabb hatalmi jelkép a két országrész koronájának egyesítével létrehozott kettős korona, amit a fáraó ünnepi alkalmakkor viselt. Hétköznap a jellegzetes királyi fejkendőt hordta, csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakját avagy hadikoronáját húzta a fejére. Az ábrázolásokon a fáraó kezében mindig ott van az elmaradhatatlan korbács, azaz a lófarokból készült légycsapó és a pásztorbot.