Szergej Szergejevics Prokofjev

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szergej Szergejevics Prokofjev (Сергей Сергеевич Прокофьев) (Szoncovka, Ukrajna, (Orosz Birodalom), 1891. április 27.– Moszkva, 1953. március 5.); orosz zeneszerző, zongoraművész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Művei 2.1 Zenekari művek 2.1.1 Szimfóniák 2.1.2 Versenyművek 2.1.2.1 Zongoraversenyek 2.1.2.2 Hegedűversenyek 2.1.2.3 Gordonkaversenyek 2.2 Operák 2.3 Kantáták 2.4 Balettzenék 2.5 Szimfónikus mese 2.6 Filmzenék 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Édesanyja segítségével – aki zongorázni tanította – kisgyermek korában kezdte meg zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.

1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben bemutatták a Szkíták c. zenekari szvitjét, ami feltűnést keltett.

1918-ban koncertkörútra indult – Szibérián, Japánon és Honolulun – keresztül az Egyesült Államokba.

1921-ben mutatták be a chicagói opera megrendelésére írott operáját, A Három narancs szerelmesét.

Ezután tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, ahol lelkesen ünnepelték az akkor már világhírű zeneszerzőt. 1932-ben – a szovjet rendszerrrel kapcsolatos összes kétsége dacára – hazatért.

A II. világháború alatt hazafias műveket írt. 1943-ban magas kitüntetésben, 1948-ban megalázó bírálatban részesült. Ez oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal (kantátákkal) kellett bizonyítania önbírálatát. 1951-ben újra kitüntetést kapott.

Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát 1954-ben mutatták be.

Unokája Szergej O. Prokofjev, az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségi tagja.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Zenekari művek

[szerkesztés] Szimfóniák

• Sinfonietta in A, Op. 5 (revised as Op. 48)
• Symphony No. 1 „Klasszikus” in D, Op. 25 (1916-17)
• Symphony No. 2 „Iron and Steel” in D minor, Op. 40 (1924)
• Symphony No. 3 in C minor, Op. 44 (1928)
• Symphony No. 4 Op. 47 (1929-30, rewritten Op. 112, 1947)
• Symphony No. 5 in B-flat, Op. 100 (1945)
• Symphony No. 6 in E-flat minor, Op. 111 (1947)
• Symphony No. 7 in C-sharp minor, Op. 131 (1951-52)
• Két fiatalkori szimfónia (1909 előtt)

[szerkesztés] Versenyművek

[szerkesztés] Zongoraversenyek

[szerkesztés] Hegedűversenyek

[szerkesztés] Gordonkaversenyek

[szerkesztés] Operák

[szerkesztés] Kantáták

[szerkesztés] Balettzenék

• Ala i Lolli, Op. 20 (mostly incorporated into 'Scythian Suite', Op. 20)
• Chout / The Buffoon, Op. 21
• Trapeze, Op. 39 (also known as Quintet, Op. 39)
• Le Pas d'acier / The Steel Step, Op. 41
• The Prodigal Son, Op. 46
• On the Dnieper / Sur le Borysthene, Op. 51
• Romeo and Juliet, Op. 64 (1935-36)
• Cinderella, Op. 87 (1940-44)
• The Tale of the Stone Flower, Op. 118

[szerkesztés] Szimfónikus mese

Péter és a farkas (Петя и волк - симфоническая сказка для чтеца и оркестра) Op. 67

[szerkesztés] Filmzenék

Eisenstein filmjeihez:

• Jégmezők lovagja (Alekszander Nyevszkij)
• Rettegett Iván

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Műveinek teljes listája
• Piano Society