Szendrő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.40342° k. h. 20.72852°

Szendrő

Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Edelényi
Rang	város
Terület	53,56 km²
Népesség
Összesen: 4372 fő (2001) Népsűrűség: 81,63 fő/km²
Irányítószám	3752
Körzethívószám	48
Térkép é. sz. 48.40342° k. h. 20.72852°	település Mo. térképén

Szendrő kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 60 kilométerre.

[szerkesztés] Története

Szendrőt 1317-ben említik először. Nevét Szend nevű birtokosáról kapta. Itt épült a 14. században a megye első kővára, mely a török hódoltság idején végvár volt. A vár, mely a Bebek család tulajdonában volt, alsó és felső várból állt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc felrobbanttatta a várat, így a város elveszítette stratégiai szerepét. Szendrő 1544-től mezőváros volt, 1613 és 1660 közt vármegyei székhely, 1615 és 1930 közt a szendrői járás székhelye. Az 1896-ban megépült Bódva-völgyi vasút megerősítette Szendrő szerepét a kereskedelemben. 1996-ban újra városi rangot kapott.

1300-as években építette fel Bebek György a szendrői várat, mely a megye első kővára volt.

[szerkesztés] Látnivalók, programok

A református templom

• Szendrői vár romjai
• Csáky-kastély
• Kékfestőház Múzeum
• Iskolatörténeti kiállítás
• Közel az Aggteleki Nemzeti Park és barlangjai, valamint a Rakacai-víztározó

[szerkesztés] Testvérváros

• Leuterhausen, Németország

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szendrő honlapja
• Szendrő, a Csáky-kastély és a kékfestőház a kastélyút honlapján
• A Vendégváró.hu ismertetője
• Légifotók a várról
• Térkép Kalauz - Szendrő
• Vasútállomások: Szendrő, Szendrő felső mh.