Somogyszob

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.29336° k. h. 17.29514°

**Somogyszob**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Nagyatádi
Terület	40,08 km²
Népesség
Összesen: 1773 fő (2001) Népsűrűség: 44,24 fő/km²
Irányítószám	7563
Körzethívószám	82
Térkép é. sz. 46.29336° k. h. 17.29514°	település Mo. térképén

Somogyszob község Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Somogy megye szívében található piciny település. Erdőkkel övezett, természeti adottságokban bővelkedő területen fekszik. Déli irányban Nagyatád várost, északi irányban pedig Segesd települést találhatjuk. Somogyszob vasúti csomópont.[1]

[szerkesztés] Története

Somogyszob eredetileg az Árpádok korában a királynéi Següsd vármegyéhez tartozott. 1295-ben László comesnek adományozták. Az 1332-37. évihez tizedjegyzékben szerepel. 1331-ben Zoob, 1366-ban Poss alakban fordul elő. 1437-ben említik a plébániáját. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak zálogosította el. 1550-ben Várday Zsigmond volt a földesura. 1586-88-ban a harcokban kitűnt török katonák a hűbérbirtokosai. Az 1626-27. évi adólajstrom szerint az esztergomi káptalan volt a földesura, 1660-ban szintén azok birtokában van. 1715-ben gróf Nádasdy Tamás tulajdona. 1726-ban az esztergomi főkáptalan volt a birtokosa. A helység lakói a hódoltság végén evangélikusok és reformátusok voltak. A kuruc szabadságharc idején a császári zsoldban álló rác egységek elpusztították a falut. A lakosok ismét az erdőbe, mocsarakba menekültek, mint hajdan a törökök egy-egy pusztításakor. A reformátusoknak itt prédikátoruk és iskolamesterük volt. A templomot közösen használták. A templom sárral tapasztott szalmával fedett volt. Ezt 1744-ben a vármegye bezárta, és 1747-ben a katolikusoknak adta. 1774-ben 243 református 139 evangélikus és 79 katolikus élt a községben. A segesdi ferencesek filiája volt. 1779-81-ben építették a katolikus barokk templomot. A reformátusok pedig 1788-ban építették új templomukat. A község határához tartozik Kisbaráti-puszta, mely Barad alakban fordul elő. 1382-ben a segesdi kerülethez tartozott, és Erzsébet királynő birtoka volt. 1396-ban kővágóőrsi Kis György adománybirtoka. 1403-ban Anthimi Jánosé. 1405-ben a Batthyány családé. Az 1571. évi török adólajstromban szerepelt. Az 1715-ös országos összeírás szerint az adózók száma 8 fő. 1720-ban a lakosság 200-300 fő között volt. Az 1784/85. évi népszámlálás szerint 671 fő. Az 1828. összeírás szerint az adózók száma 152, jobbágygazda 46 fő. at.hAz 1848-as jobbágyfelszabadításkor 38 jobbágy-, 6 zsellér-háztartás, 37 jobbágytelek és 31 zsellértelek szabadult fel. Az úrbérrendezés ideje 1848 volt. Földbirtokos az esztergomi káptalan volt. Az 1850. évi februári császári közigazgatási beosztás szerint a csurgói járás községe 969 fővel. Az 1870-es népszámláláskor 143 házban 1375 lakos élt, s ekkor a marcali járáshoz tartozott 1872-ben a nagyatádi járás felsősegesdi körjegyzőségének a községe volt 1901-ig Ekkor Szob székhellyel Bolhás tartozik hozzá, s közjegyzőség székhelye lett. 1907-ben a község neve Somogyszob, ugyanezen körjegyzőség székhelye. 1880-ban, 195 házban 1593 lakos, 1900-ban 1800 lakos, 1910-ben 1777 lakos, 1914-ben pedig 1950 lakos élt. Az első világháborútól fokozatosan emelkedett a lakosság létszáma. (A község pecsétjében lombos fa látható.)

1925-ben a község 8314 kataszteri hold területéből 2862 kat.h. a szántó, 745 kat.h. a rét és 3707 kat.h. volt az erdő. A községben Karl Hohenlohe hercegnek 5556 kat.h. földbirtoka volt, melyből 1600 kat. holdat bérbe adott. Ugyanekkor a községben az 1 kat.h. alatti szántóföld nélküli birtokból 103 volt, melynek összterülete 35 kat.h. volt. Az ugyanakkora területű de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 11, ezeknek összterülete 10 kat.h. volt. Az 1-5 kat.h. területű földbirtokokból 120 volt Somogyszobon.

A II. világháború előtt a községben 30 iparos és 13 kereskedő élt. A község 1945. március 30.-án szabadult fel.

[szerkesztés] Nevezetességei

Somogyszob község látnivalói közé tartozik az evangélikus, katolikus és református templom. A legrégebbi irat az 1333-ból származó pápai tizedjegyzék, mely említést tesz a katolikusok plébániájáról. A török hódoltság idején a lakosság a katolikus templomban is református istentiszteleteket tartott. Ez a templom elpusztult, mely helyébe újat építettek, amit 1746-ban Padányi Bíró Márton püspök a katolikusoknak adott. Ekkor a reformátusok saját templom felállításának érdekében Budára, majd Bécsbe mentek, mely eredményeképpen egy imaház felépítését sikerült elérniük. A református templomot csak 1837-ben kezdék építeni. A katolikusok a fatemplom helyén 1775-ben kezdtek el építkezni.

A Vilma-háza Somogyszob egyik büszkesége, mely a település legrégebbi - épségben lévő - lakóépülete. A ház rekonstruálására 2003-ban került sor. A fa kerítéssel és nagy udvarral rendelkező épületben eredeti állapotában láthatjuk a füstös-konyhát, kemencével, mely régi használati eszközökkel került berendezésre. A konyha alkalmas régi kemencében sült ételek elkészítésére, így megtapasztalva a jellegzetes ételek készítésének módját. A két szoba közül az egyiket régi népi bútorokkal és használati eszközökkel rendezték be. A másik szoba műhelynek lett berendezve, ahol a látogatók - előzetes egyeztetéssel - megismerhetik a szövés, korongozás, stb. technikáit. Az épület a Somogyszob Községi Önkormányzat tulajdonában lévő védett épület.

Az általános iskola a község központjában egy nagyon szép parkosított területen helyezkedik el. Ezen épület mögött kerül kialakításra a szabadidőpark tóval, pihenővel és sétányokkal.

Az önkormányzat épülete mellett található a díszkút, mely a téli időszak kivételével a víz csordogálásával szép látványt kínál a játszótérrel is rendelkező park közepén.

A Klubok Háza a kaszói elágazásnál található, mely épület falát a helyben tevékenykedő szervezetek segítségével és támogatásával több kerámia dombormű díszíti. Az épület parkjában látható Szt. Mihály szobra.

Somogyszob közvetlen közelében található Kaszó, mely turizmusáról híres. A pusztán található üdülőközpont medencével, vadászházzal és faházakkal is rendelkezik. Idénytől függően vadászok és a turizmust kedvelők látogatnak a településre. A természetvédelmi területen látható a Baláta tó, ami a húsevő nővény Aldrovanda vesiculosa természetes élőhelye. A lovaglási lehetőség mellett az erdőben kanyargó kisvasút biztosít kikapcsolódási lehetőséget.