Nagyatád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.
 |
|
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség | Nagyatádi |
| Rang | város
|
| Terület | 70,60 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7500 |
| Körzethívószám | 82 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nagyatád város Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyatád a "parkok, szobrok és a fürdők városa". A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 km-re a 68-as főútvonal mentén fekszik.
[szerkesztés] Története
A város nevét a török ata (atya) szóból származtatják, de az Ata személynév és származékai hazánkban már az Árpád-korban is előfordultak. Az írásos források először 1190-ben említik az Atád nevet. A tatárjárást megelőzően már falvas településekről szóltak a krónikák. A Batthyányiak 200 évig birtokolták a területet és Atád, mint uradalmi központ piachellyé vált. Először 1475-ben kapott városi rangot, amikor Mátyás vásártartási joggal ruházta fel. A település forgalmas utak keresztezodésében feküdt, s így élénk kereskedelem alakult ki. Az uradalom és a város az 1554-55-ös hadjárattal vált török hódoltsági területté. A török uralom alatt a település elvesztett korábbi közigazgatási önállóságát és a lakosság majdnem teljesen kihalt. A török kiűzését követoen a birtok gazdái horvát és vend telepeseket hívtak ide. A XVIII. században a település Horvát Atád néven szerepel. A dunántúli hadjárat idején a településrol sokan csatlakoztak Rákóczi csapataihoz. 1722-tol Czindery Ferenc Ignácz tulajdonában került a Atád, aki ferencesrendi szerzeteseket telepített le. Ettől az időszaktól kezdve örvendetesen szaporodott a magyarul beszélő népesség. Kereskedelme révén a település ismét élénk fejlődésnek indult; napi, heti és országos vásárokat tartottak. A földesúr meghatározta a templom és a rendház helyét, amelynek 1751-ben rakták le az alapjait. Egy Bécsben kelt, 1744-es okmány szerint Atád megkapta a szabad királyi városoknak járó jogokat. A település, amely ekkor három utcából állt, másodízben is város lett. Egy 1778-ból származó statisztikai adat szerint a lakosság száma majdnem elérte a 700 főt. Az 1848-as szabadságharcig a megye legnagyobb marhavásárait tartották itt, ekkor Nagykanizsa vette át a vezető szerepet. A XIX. században két alkalommal (1802, 1888) is földrengés pusztított, amely sok lakóházban tett kárt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a harcok elkerülték a várost, de több fiatal állt be innen is nemzetőrnek. A szabadságharc leverése újabb közigazgatási átszervezést hozott. A nagyatádi vegyes szolgabírói hivatalhoz harmicnyolc helység és negyvenkét puszta tartozott, valamint itt kapott székhelyet a megye egyik pénzügyi biztosa is. Az 1871. évi XVIII tc. megszüntette a mezővárosokat, Nagyatád nagyközség lett. A gazdasági élet fejlődését bizonyította a pénzintézetek létrejötte. 1844-ben Nagyatádi Járási Takarékpénztár, 1872-ben Nagyatádi Takarékpénztár és 1909-tol Néptakarékpénztár működött. Az 1870-es országgyűlés határozata értelmében Nagyatád környékébol járást szerveztek, itt helyezték el a járásbíróságot és a szolgabíróságot. 1890-ben megindult Barcs és Somogyszob között a helyiérdekű vasút. Megnőtt a polgári lakosság száma, a korábbi nagyszámú földműves már csak a népesség egyharmadát tette ki. 1906-ban az egészségesebb ivóvíz nyerése céljából artézi kutat fúrtak a Széchenyi téren. A 403 méter mélységből előtört gyógyvíz ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmas. A fürdő részvénytársaság eredménye munkájának köszönhetően 1936-ban szép fürdőépületet emeltek a Széchenyi téren. A századfordulón létesített gyárak (1898: Berkovits-féle gombkötő és paszomántüzem, 1903: Woolák-féle gomb és zsinórgyár, 1912: cérnagyár) eredményeként rohamosan nőtt a munkásság száma. Megalakult az önsegélyező pénztár és létrejött a Nagyatádi Munkásotthon. Az élénkülő politikai tevékenységet jelezte a nagyatádi gazdák kezdődő szerveződése, amelynek az élén hosszú ideig az erdős-csokonyai Szabó István állt. Az első világháború kitörése megakasztotta a politikai fejlődést. Az országos események nyomán 1918 novemberében Nagyatádon is megalakult a Nemzeti Tanács. A Tanácsköztársaság bukását követően megerősödött a kisgazda mozgalom, de a tervezett földreformot nem sikerült keresztülvinniük. A II. világháború súlyos károkat okozott a községben. Hónapokig állt itt a front, amelynek következtében a lakóházak hetven százaléka megsérült. 1949-tol újabb nagyarányú bevándorlás indult meg. Új utcák születtek, Bodvica és Kisatád összeépült. Az 1956-os forradalom Nagyatádon békésen zajlott le, semmilyen komolyabb atrocitásra nem került sor. A fejlodés szabályozására az 1955-ös tervvázlatot követoen 1962-ben elkészült egy kisebb rendezési terv. Ez szabályozta a területek felhasználását, a közlekedési és ellátási rendszer, valamint a közmuhálózat fejlesztését. Meggyorsult a lakásépítés. 1971-ben egy lakáselemeket gyártó üzem települt ide. Új lakótelepek jöttek létre a Hunyadi és a Kiszely utcában. Az intenzív fejlődés eredményeként, 1971 április 25-én történelme során harmadszor is várossá nyilvánították Nagyatádot. A három nagyobb üzem a Danuvia gépgyár, a cérnagyár és a konzervgyár termelése 1970 és 1975 között 14%-al nott. A hetvenes években 1903 új lakás épült a városban. Nagyatád gyors ütemben urbanizálódott. A lakosság létszáma 10.400-ról 12.900-ra nőtt.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Testvérvárosai
Sanvito, Olaszország
Nussloch, Németország
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Somogy megye városai |
|---|
| Balatonboglár · Balatonföldvár · Balatonlelle · Barcs · Csurgó · Fonyód · Kadarkút · Kaposvár · Lengyeltóti · Marcali · Nagybajom · Nagyatád · Siófok · Tab |
Based on work by