Savnik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik): város a mai Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

[szerkesztés] Fekvése

A Hernád bal partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.

[szerkesztés] Nevének eredete

A szláv ščavník (= sóska) főnévből. Neve sóskával benőtt helyet jelöl.

[szerkesztés] Története

Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település ekörül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciták érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1265-ben említi oklevél Schewnik alakban. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. Az apátságot 1530-ban Basó Máté a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. 1673-ban kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. 1910-ben 903, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

• Várkastélyát valószínűleg a Thurzók építtették, 1619-ben Thököly István újjáépítette. 1695-ben rossz állapotban volt, de a 19. században kétszer is átépítették. Mai formáját az 1925-ös tűzvész utáni bővítéssel és átalakítással kapta. Egykor szepesi püspökök nyaralója volt, amely ma is áll.
• Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban a 18. században barokk stílusban építették át.