Podjebrád György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Podjebrád György (eredeti nevén Jiři Kunštátu a Poděbrad, azaz Kunštáti és Podebradi György, Poděbrady, 1420. április 1. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita királya.

Podjebrád György szobra Kunštátban

Tartalomjegyzék

1 A huszita vezér
2 A cseh király
3 Bukása
4 Források

[szerkesztés] A huszita vezér

Régi cseh nemesi családból származott. Amikor Zsigmond király halála után a katolikus főurak 1438-ban Albert osztrák herceget választották királlyá, Podjebrád a huszitákhoz csatlakozott, akik a lengyel Kázmért hívták meg a cseh trónra. Utószülött V. László kiskorusága alatt a königgrätzi (Hradec Králové) kerület kapitánya lett, majd 1444-ben a huszita párt vezére. 1448-ban meglepte Prágát, kiszorította a katolikus urakat és hivatalonokokat. Prága várkapitányát, Neuhausi Meinhardot fogságba vetette. Ezért Neuhausi Ulrikkal és a katolikus főurakkal hábúrba keveredett, mely 1450-ben Meinhard szabadon bocsáttatásával végződött. Ezután Frigyes meisseni grófságot támadta meg, Dezdáig jutott és Gerát elfoglalta.

[szerkesztés] A cseh király

1452-ben az egész ország elismerte kormányzónak és amikor László király 1457-ben meghalt, Podjebrádot 1458. március 2-án királlyá választották. A koronázást azonban csak ugy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Luzsica elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett igéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Pius pápa az egyességet semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes császár közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius 1464-ben bekövetkezett halála után utóda II. Pál pápa mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene.

[szerkesztés] Bukása

Mátyás magyar király, akinek a cseh rendek felajánlották a koronát, 1468. áprilisában III. Frigyessel szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. 1469 elején azonban békét kötött vele, mely szerint ki fogja békíteni őt az egyházzal. Ennek ellenére Mátyás 1469. május 3-án Csehország királyává koronáztatta magát, mire Podjebrád Ulászló lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt 1471-ig, amikor Podjebrád Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, de közben meghalt.