Plébánia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A római katolikus egyházban a püspöki megyék egyes hitközségekre, plébániákra (parochia) vannak felosztva, s ezek élén állnak a plébánosok. Ezek a püspöktől nyert joghatóság és anyagi támogatás alapján végzik híveik iránt papi, pásztori és tanítói hivatalukat, amely teendők központja a plébániatemplom.
Korábban hazánkban a plébánosoknak a jövedelmei az alábbiakból származtak:
- a plébániai földek; az 1836. VI. tc. szerint a legelő kihasítása alkalmával a plébánosi járandóságnak legalább egy egész telekre eső illetőséggel egyenlőnek kell lennie, amennyiben a plébános nagyobb mennyiséget nem bírna: a tagosítás alkalmával a plébánosoknak egy egész telek hasítandó ki;
- a párbér;
- a faizás v. failletmény a községi erdőből;
- a hívek részéről szolgáltatandó kézi és igás munkák;
- misealapítványok;
- stóladíjak.
A jövedelemminimumot, amellyel a plébánosnak mindenképpen rendelkeznie kellett, kongruának nevezik; az esetleges hiányt vagy a vallásalapból vagy a kegyuraság részéről lenne pótolták.
[szerkesztés] Forrás
- Pallas Nagy Lexikona