Pályi András
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pályi András (Budapest, 1942. december 1. - ) író, műfordító. Dramaturgként és újságíróként is dolgozott.
[szerkesztés] Életrajz
Budapesten született 1942-ben. Apja és nagyapja is tanár volt. 1961-től az ELTE BTK hallgatója volt, ahol 1966-ban szerzett diplomát lengyel-magyar szakon, 1967-ben pedig a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1963-ban bemutatták Tigris című drámáját a Pécsi Nemzeti Színházban, amelyet azonban betiltottak és a harmadik előadás után levettek a műsorról. Első kötete 1978-ban jelent meg.
1966 és 1968 között az Új Ember, 1970 és 1974 között a Magyar Hírlap, 1974 és 1989 között a Színház című lap, 1989 és 1991 között pedig a Magyar Napló munkatársa, 1991-ben fél évig főszerkesztője. 1991 és 1995 között a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. 1996-tól 2005-ig az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, 1997 és 1998 között a Szépírók Társasága elnöke volt.
Első feleségétől, Saád Katalin dramaturgtól 1975-ben vált el. 1982-ben feleségül vette Németh Nóra színésznőt, akitől három gyermeke született.
Évtizedek óta foglalkozik a lengyel kultúra népszerűsítésével. Többek között Witold Gombrowicz magyar fordítója.
Az Élet és Irodalom című hetilapban rendszeresen jelentkezik könyvkritikáival.
[szerkesztés] Főbb művei
- 1978 Tiéd a kert (elbeszélések)
- 1988 Éltem (kisregények)
- 1989 Kövek és nosztalgia (elbeszélések)
- 1992 Egy ember kibújik a bőréből (esszék)
- 1996 Éltem - Másutt - Túl (kisregények)
- 1998 Suszterek és szalmabáb (lengyel vonatkozású esszék)
- 2001 Provence-i nyár (elbeszélések)
- 2002 Képzelet és kánon (esszék)
- 2003 Megérkezés (regény)
- 2004 Múlás és maradás (rádiókritikák)
- Idegen nyelveken:
[szerkesztés] Díjai
- 1991 Lengyel Kultúráért díj
- 1997 Krúdy Gyula-díj
- 1999 Pro Literatura-díj
- 2001 a ZAIKS műfordítói díja
- 2001 Füst Milán-díj
- 2004 József Attila-díj