Nemzetiség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nemzetiség szót két értelemben használhatjuk. Általánosabb értelmében valamely nemzethez tartozást jelent (pl. valakinek a nemzetisége). Szociológiai, politikai kifejezésként ugyanakkor valamely meghatározott etnikumhoz tartozó kisebbségre használják.

Tartalomjegyzék

1 A nemzetiség, mint kisebbség
2 A nemzetiségek típusai
3 A nemzetiségi jogok nemzetközi védelme
4 Lásd még

[szerkesztés] A nemzetiség, mint kisebbség

A nemzetiség olyan kisebbséget alkotó etnikum, népcsoport, amely kultúrájában és szokásaiban eltér attól az országétól, ahol él. Fontos kritérium, hogy a népcsoport homogén legyen a kulturális igényében és a szokásaiban. Egy népcsoport nem tekinthető nemzetiségnek, ha tagjai nem fáradoznak kultúrájuk megőrzésén és fejlesztésén. (Lásd: asszimiláció.) Egy nemzetiség fontos ismérve lehet továbbá a nyelv, amely azonban nem bír kötelező jelleggel egy nemzetiség jellemzésében, mivel a csoportnak lehetnek olyan tagjai, akik nem beszélik az adott nyelvet, kulturális igényük mégis megegyezik a nemzetiség többi tagjáéval.

[szerkesztés] A nemzetiségek típusai

A nemzetiségeket két csoportba lehet osztani, beszélhetünk nemzeti kisebbségről és etnikai kisebbségről. Azokat a nemzetiségeket, amelyek rendelkeznek anyaországgal, nemzeti kisebbségnek hívjuk, míg az anyaországgal nem rendelkezőket etnikai kisebbségnek nevezzük.

[szerkesztés] A nemzetiségi jogok nemzetközi védelme

Nemzetközi szinten a történelem folyamán eddig szinte kizárólag belügynek tekintették a nemzetiségi kérdést. Katonai akció a Koszovói albánok esetétől eltekintve nem zajlott a nemzetiségek érdekében. Embargó elrendelésére azonban már többször került sor a világon a nemzeti kisebbségek érdekeinek sérülése miatt.