Újlak (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Újlak (horvátul Ilok) város a mai Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

A város címere

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Híres emberek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Újlak Horvátország legkeletibb városa, a Nyugat-Szerémség igazgatási, gazdasági és kulturális központja. A Tarcal (Fruska Gora) hegység nyugati oldalán, a Duna partján emelkedő dombtetőn, kitűnő bortermő vidéken fekszik.

[szerkesztés] Története

Már a történelem előtti időktől különböző kultúrák keveredtek itt, kihasználva a hely kedvező stratégiai fekvését és klímáját. Már az illírek is termeltek bort a mai város helyén, majd a rómaiak Cuccium nevű települése állt itt. Később a szerémi püspökök székvárosa. 1283-ban Wylak néven említi oklevél. Az Újlakiak ősi fészke, váruk a Duna partján áll. A várat valószínűleg a Csák nembeli Ugrin épittette a 14. század elején, először 1364-ben említik, ekkor kapta meg az Újlaki család. 1387-ben Garai Miklós macsói bán foglalta el kiűzve onnan a lázadó Horvátiakat. A 14. századra tízezres lakosságával Magyarország egyik legnépesebb városának számított. Ide a ferences kolostorba vonult vissza Kapisztrán János a nándorfehérvári diadal után, és itt halt meg 1456. október 23-án. Kápolnája a vár oldalában áll, oltárképén a parasztokat harcba vezető lánglelkű szerzetes, az oltár előtt pedig sírja látható. 1494-ben a Drágffy vezette királyi hadak foglalták el. A hagyomány szerint innét választották Tomori Pált a kalocsai érseki székbe. A kolostort 1526-ban dúlta fel II. Szulejmán serege. 1526. augusztus 8-án nyolc napi ostrom után Ibrahim basa foglalta el, és csak 1688. július 12-én szabadította fel Miksa Emánuel bajor választófejedelem serege. A török uralom alatt a szerémi szandzsák székhelye volt. Ezután birtokosai, az itáliai származású Odelscalchi hercegek boszniai keresztényeket telepítettek ide. A 19. században borai világhírnévre tettek szert. Az újlaki borokat azóta rendszeresen szállítják a brit királyi udvarba, például II. Erzsébet koronázásán is szolgáltak fel újlaki bort. 1991-ben lakói a szerbek elől elmenekültek, és a város hét évig szerb uralom alatt állt. 1998. január 15-én, a szerbek távozása után a város újra visszanyerte régi hírét, és tovább élnek bortermesztő hagyományai. A városnak ma 7000, a hozzá tartozó településekkel mintegy 10 000 lakosa van.

[szerkesztés] Látnivalók

Újlak várának maradványai (14. század).
Temploma szintén a 14. század elején épült, benne van eltemetve Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc.
Az Odelscachi-palotában található a városi múzeum.
Mellette török türbe áll.
A város környéke híres bortermő vidék, erre emlékeztet a bormúzeuma.