Milétosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A milétoszi szinház romjai

Milétosz (Görögül: Μίλητος)egy ókóri város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területe), Maeander folyóhoz közel. A település már a Bronzkor óta lakott volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Történelme
3 Milétosz gyarmatvárosai
4 Jegyzetek

[szerkesztés] Fekvése

Milétosz az anatóliai parton elterülő kisváros Szamosz szigetétől délre, a Kr. e . VII. és VI. században Iónia legfontosabb városa volt, és mintegy kapuként állt a görög világ és a perzsa birodalom (ami később a vesztét okozta) között.

[szerkesztés] Történelme

Milétosz egyesek szerint Krétáról, mások szerint a görög szárazföldről, megint mások szerint az éppen akkor felégetett Trójából elmenekült lakosók alapították. Hérodotosz^[1], görög történetíró, arról számol be, hogy a "megszállók nem hoztak magukkal feleségeket, hanem káriai asszonyokat vettek feleségül, miután megölték azok rokonait".

A milétosziak az idők folyamán többnyire állandó Lüdiai megszállás alatt álltak egészen Kr. e . VII. századig, amikor szövetséget kötöttek egymással. A lüdiaiak jelenléte pozitívan hatott a milétoszi tudományok fejlődésére, a velük kötött szövetség vitte közelebb őket a babiloni és az egyiptomi kultúrához is. Milétosz Földközi-tenger medencéjében száznál több gyarmatot alapított. A gyarmat-városokkal szoros kapcsolatot tartottak és Milétosz tehetősebb polgárai, akár kereskedő voltak akár nem, többen is ellátogattak oda.

Ióniában, Milétoszban jött létre az első filozófiai iskola, ahol egyetlen évszázad alatt három nagy filozófus is tevékenykedett: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész.