Mefo-váltó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Mefo-váltó (németül: „Mefo-Wechsel”) 1934-től a Harmadik Birodalom állami hitelteremtésének eszköze, Hjalmar Schacht elképzelése alapján.

A Mefo-váltó a nem-konvencionális állami hitelteremtés alapja. Hjalmar Schacht (a birodalmi gazdasági miniszter) vezetésével a „Mefo-váltó” lett a fegyverkezést szolgáló központi fizetési eszköz. A Mefo-váltókat öt évre lehetett meghosszabbítani, s ezeket a váltókat a Reichsbank (a Birodalmi Bank) leszámítolta, vagyis beváltotta. A Schacht vezetésével megteremtett állami hitelrendszer a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt kezében talán a legfontosabb ütőkártya volt a nyolcmilliónyi munkanélküli számának másfélmillióra csökkentésében.

[szerkesztés] Német nyelvű irodalom

• Schacht, Hjalmar: 76 Jahre meines Lebens. Bad Wörishofen (Kindler und Schiermeyer), 1953.
• Statistisches Handbuch von Deutschland, 1949.
• Stucken, Rudolf: Deutsche Geld- und Kreditpolitik 1914-1953. Tübingen (Mohr), 1953.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Drábik János: Inflációmentes pénz és hitel: jó a gazdaságnak, mégis életveszélyes