Kocsis András
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kocsis András (Kolozsvár, 1905. július 31. – Budapest, 1976. október 26.): szobrászművész.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
Faipari szakiskolába járt Újpesten, 1923-tól Mátrai Lajos növendéke volt az Iparművészeti Iskolában, ahol díszítő szobrászatot tanult. 1926 óta szerepelt kiállításokon. 1924 és 1928 között Pásztor János műtermében dolgozott. Tanulmányait 1928 és 1931 között Kisfaludi Strobl Zsigmond növendékeként folytatta. első jelentős alkotása a budapesti Sportcsarnok 18 m hosszú, 32 alakus aluminium reliefje volt. A második világháború után sokat foglalkoztatott emlékműszobrász lett, számos köztéri alkotása ma is városképi jelentőségű. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható.
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] A második világháború előtt
- Arató lány, 1937;
- Apai szeretet, 1939;
- Vetkőző, 1940 körül;
- Nádvágó, 1941;
- Halászok, 1947.
- Pásztorlány, 1941 (köztéri, Nyíregyháza)
[szerkesztés] Emlékművek és emlékszobrok
- Szovjet hősi emlékmű, Újpest, 1947;
- Szondy György, Budapest VI. kerülete, Körönd, 1952;
- Lenin emlékmű, Veszprém;
- Román emlékmű, 1962, Debrecen);
- Kossuth-emlékmű 6 mellékalakja (Budapest V. kerülete, Kossuth Lajos tér, Ungvári Lajossal együtt, 1952).
- Zichy Mihály, 1957, Budapest, Margitsziget;
- Mikszáth, 1960, Budapest VIII. kerülete, Mikszáth Kálmán tér;
- Haydn, 1960, Budapest I. kerülete, Haydn-park;
- Mechwart András, 1965, Budapest II. kerülete, Mechwart tér).
- Dürer szobra (Gyula, 1963)
[szerkesztés] Egyéb alkotások a második világháború után
- Parasztasszony,
- Kucsmás férfi.
[szerkesztés] Kitüntetései
- Kossuth-díj (1953),
- Munkácsy Mihály-díj (1956),
- érdemes művész (1972).
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Magyar Életrajzi Lexikon