Kisgyőr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.01223° k. h. 20.68929°

**Kisgyőr**

Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Miskolci
Rang	község
Terület	71,16 km²
Népesség
Összesen: 1655 fő (2001) Népsűrűség: 23,26 fő/km²
Irányítószám	3556
Körzethívószám	46
Térkép é. sz. 48.01223° k. h. 20.68929°	település Mo. térképén

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 16 kilométerre keletre, a Bükki Nemzeti Park mellett.

[szerkesztés] Története

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, mikor szembeszálltak Károly Róbert királlyal. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma nagy részük Miskolcra jár dolgozni.