Károly György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Megjelenések médiumai
3 Külső hivatkozások

Károly György költő, író

Károly György (Budapest, 1953. augusztus 31. –) költő, író

[szerkesztés] Élete

Ősi szigetszentmiklósi iparos familiából származik. Tanulmányait Szigetszentmiklóson és Budapesten végezte. Szakmája geológus, de volt öntő, elme-ápoló, tanár, vasutas és vállalkozó is.

Húsz évesen már publikált az Élet és Irodalomban, de a nyolcvanas évek költői némaságban teltek. A kilencvenes években kezdte az irodalmi körök elismerését kivívni, amikor ismét írni kezdett. Versei és rövidebb prózái 1997. óta jelennek meg. Kedveli a kötött versformákat, eddig majd száz szonettjét közölték irodalmi lapok és antológiák. Szonettkoszorúját 2005-ben közölte a Napút című irodalmi folyóirat. Több irodalmi pályázat nyertese illetve díjazottja. Az időközben megszűnt Kármán József Társaság alapító titkára és az Új Hagyomány irodalmi folyóirat főszerkesztője.

Több, mint húsz évig lakott Vácon, majd három évig az alföldi Pilisen. Két éve költözött haza szülővárosába. Feleségével öt gyereket neveltek föl. Hobbija a turázás, gombászás és a főzés.

Kollegiális barátságot ápol többek között Fodor András, Bella István, Kerék Imre, Berkes Erzsébet, Horváth Ferenc, Makay Ida, Buzás Huba írókkal, költőkkel.