Infarktus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az orvostudományban az infarktus kifejezés az artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást, nekrózist takarja. Ischemia-nak is szokták nevezni.
Habár infarktus bármelyik szervben létrejöhet, mégis leginkább az atherosclerosissal (érelmeszesedéssel) van kapcsolatban. Amikor egy atherosclerotikus lerakódás felszakad, thrombus keletkezik, mely a vérpályában szabadon vándorolva bárhol képes embolust képezni, azaz elzárni valahol a véráram útját, súlyos elváltozásokat okozva ezzel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajtái
Az infarktusokat a vérzés mennyisége alapján két csoportba oszhatjuk:
- fehér : Olyan szervek, mint a szív, vese, lép általában artériás elzáródás miatt szenvednek infarktust, így fehéres színt vesznek fel.
- vörös : A kettős vérellátással rendelkező szervbekben gyakori a másodlagos vérzés, így a tüdőben és a vékonybélben jellemző a vörös infarktus.
[szerkesztés] A leggyakoribb infarktusok
- Szívinfarktus vagy myocardiális infarktus
- Agyvérzés, más neveken stroke, cerebrovasculáris infarktus
- Perifériás artériás elzáródás következtében kialakuló gangrena, mely amputációhoz vezethet
[szerkesztés] Egyéb betegségek, melyek az infarktus bizonyos formáihoz vezetnek
- Antifoszfolipid szindróma
- Szepszis vagy fertőzés
- Giant-cell arteritis (GCA), azaz óriás sejtes artéria gyulladás
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
- A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
Orvostudomány portál |