Fodor Gábor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fodor Gábor (Budapest, 1962. szeptember 27.) jogász, politikus, 1994–1995 között oktatási miniszter.

Tartalomjegyzék

1 Tanulmányai
2 Politikai pályafutása
- 2.1 Fidesz
- 2.2 SZDSZ
3 Családja

[szerkesztés] Tanulmányai

Az ELTE jogi karára járt 1982 és 1987 között. A Bibó István Szakkollégium tagja, ahol többek között Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László társa volt. 1989 és 1994 között a filozófiai tanszéken tanársegéd volt.

[szerkesztés] Politikai pályafutása

Fodor Gábor két pártban is vállalt szerepet.

[szerkesztés] Fidesz

1988-ban a Fidesz alapító tagja, szóvívője. 1988 októberétől a párt választmányának tagja. 1993-ban rövid ideig alelnöke.

Részt vesz a Fidesz nevében az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon.

1990-ben bekerült az Országgyűlésbe. 1990 és 1993 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. 1990 és 1992 között a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Ő volt azon kevesek egyike, akik látták Németh Miklós Antall Józsefnek adott ügynöklistáját, melyben az akkori Országgyűlés „érintett” tagjai, illetve közéleti szereplők neve szerepelt.

[szerkesztés] SZDSZ

1993-ban a Fidesz jobbrafordulása miatt Fodor kilépett többek között Ungár Klárával és Molnár Péterrel a pártból és lemondtak képviselői helyükről. Ők 1994-ben beléptek az SZDSZ-be. Újra bekerült az Országgyűlésbe, ekkor egyéni képviselőként (Gyöngyösön), melynek azóta is tagja (az országos listán szerzett mandátumot). A Horn-kormányban megkapta a művelődési és közoktatási tárcát. Nagy vihart kavart azon írása, melyet a középiskolákban osztatott ki és a másság (homoszexualitás) elfogadását, tisztelését kérte. 1995 végén lemondott posztjáról.

2002 óta újra az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. Azóta frakcióvezető-helyettes is. Bekerült a Heves megyei Közgyűlésbe is.

Többször indult az SZDSZ elnöki székéért, de eddig mindig alulmaradt (legutóbb 2005-ben indult, Kuncze Gáborral szemben).