Dino Buzzati

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dino Buzzati Traverso (1906. október 16. - 1972. január 28.) olasz író, újságíró, festő, költő, a Corriere della Sera újságírója. Világhírét elsősorban a Tatárpuszta (Il deserto dei Tartari) c. regényének köszönhette.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művészete
3 Művei
4 Hivatkozások
5 Források

[szerkesztés] Élete

A Belluno melletti San Pellegrinóban született, családjuk ősi villájában. Anyja állatorvos volt és Velencéből származott, apja pedig a nemzetközi jog professzora volt, és a nagy múltú Bellunese családból származott. Dino a család négy gyermeke közül a második volt. 1924-ben beiratkozik a Milánói Egyetem jogi fakultására, ahol korábban az apja is tanított. Jogi tanulmányai alatt, 22 éves korában szegődött a milánói Corriere della Será-hoz. Haláláig a lap munkatársa marad. Először a lap korrektúra-részlegénél dolgozott. Később volt riporter, különleges tudósító, esszéíró, szerkesztő és művészeti kritikus. Gyakran hallani, hogy Buzzati újságírói háttere befolyásolta írásmódját, amely a leghihetetlenebb történetnek is valósághű köntöst ad.

A második világháborúban Buzzati Afrikában szolgált mint újságíró, a Regia Marina kötelékében. A háború után kiadták a Tatárpusztát, amivel az író gyorsan sikert aratott a kritikusok körében és országos hírnévre tett szert. Megnősült: Almeria Antoniazzi-t vette feleségül 1964-ben. Ugyanebben az évben jelent meg utolsó regénye, az Egy szerelem története (Un amore). Buzzati rákban halt meg 1972-ben, hosszas betegség után.

[szerkesztés] Művészete

1933-ban kezdett fikciót írni. Öt regényt, színdarabokat és rádiójátékokat, számos novelláskötetet és verset írt.

Híres gyerekkönyve magyarul a Medvevilág Szicíliában címmel látott napvilágot (eredetileg: La famosa invasione delgi orsi in Sicilia), Barna Imre fordításában.

Buzzati elismert grafikus is volt, előszeretettel párosította rajz- és írástudását. Ennek jegyében jött létre a képregényszerű, Orpheusz legendáját alapul vevő Poema a fumetti, amely magyarul Képes poéma címmel jelent meg.

Leghíresebb regénye, A Tatárpuszta a tatárok támadását váró, a hegyek között megbúvó erődben játszódik. A művet, felfogását és következtetéseit tekintve, az egzisztencialisták munkáihoz, leginkább Albert Camus Sziszüphosz mítosza c. munkájához hasonlítják. A könyvből film is készült, Valerio Zurlini rendezésében (1976).

Munkáját néha a Borges nevéhez is kötődő "mágikus realizmus", valamint a "társadalmi elidegenedés" szellemiségével azonosítják, és a környezet és a képzelet sorsának szembeállítása a zabolátlan technikai haladással szemben visszatérő motívum. Buzzati számos novellát is írt, olyan képzeletbeli lényeket szerepeltetve, mint a mumus, vagy mint saját teremtménye, a colombre.