Dénesd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dénesd (szlovákul Jánošíková, németül Schildern) Dunajská Lužná településrésze, 1974 előtt önálló falu a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járásban. 2001-ben Dunajská Lužná 2932 lakosából 2640 szlovák és 196 magyar volt.

Dénesd helye Szlovákiában

[szerkesztés] Fekvése

Pozsony központjától 14 km-re délkeletre fekszik, ma az egykori Misérd és Torcs helységekkel együtt alkotja Dunajská Lužná községet.

[szerkesztés] Története

A 14. században a pannonhalmi bencés apátság birtoka. 1302-ben az apátság új kápolnát épített ide. Egy 1420-ban kelt okirat szerint a szentmártoni monostor Dénesd birtokát új határjelzőkkel elkülöníti. De szomszédja, a bazini grófok szemeti jobbágyai lerombolják, ezért Péter prépost a nádornál panaszt emel ellenük. A nádor a pozsonyi káptalannal régi levelek alapján bejáratja a határokat, megméreti a vitás föld nagyságát s jelentést kér. 1468. október 5-én Mátyás király Kálmáncsai Domonkos kérésére átírja IV. Bélának a dénesdi népek bírói kiváltságát tartalmazó levelét. 1510-ben Péter, szentgyörgyi és bazini gróf a pannonhalmi monostornak már többször helyet és időt jelölt, hogy a Dénesden, és Deákiban okozott kárról s jogtalanságról tanácskozzanak. Máté apát tiltakozik a gróf eljárása ellen. A falu temploma búcsújáróhely, a 15. században a háborús pusztítások elöl ide, az akkori Szent Bertalan templomba menekítették a dömölki Szűzanya szobrot, melynek 1749-ben külön oltárt emeltek, majd az 1790-ben épült új templom főoltárára került.

1910-ben 504, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1948-ban Juraj Jánošík (1688-1713) szlovák népi hősről, betyárról nevezték el.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786 és 1790 között épült. Benne látható a török elől ide menekített csodatévő dömölki Szűzanya kegyszobra.