Buster Keaton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Buster Keaton (USA, Kansas, Piqua 1895. október 4. – USA, Kalifornia, Woodland Hills, 1966. február 1.) az amerikai némafilmkorszak színésze, filmproducere, forgatókönyvírója és filmrendezője.

Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Karaktere 2 Fontosabb filmjei 2.1 rövidfilmek 2.2 Keaton-Schenck filmek 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

A kansasi Piquában született Joseph Francis Keaton néven. Szülei illúzionisták voltak. A Buster becenevet munkatársától, Harry Houdinitől kapta. Szülei produkcióiban már gyermekkorától kezdve szerepelt. Öt éves korára képzett akrobata lett, és hamarosan ő vált a társulat védjegyévé. 1917-re a családi vállalkozás felbomlott. Buster Roscoe Arbuckle-lel kezdett dolgozni a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével. Keaton odaadással kezdte tanulmányozni a filmezés mesterségét. 1921-re a saját lábára állt. 1921-1928 között húsz rövid és tucatnyi nagyjátékfilmben szerepelt, melynem nagy részét maga rendezett. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális (1926) és Az ifjabb gőzös (1928). A hangosfilm bevezetése azonban nagyon gyorsan véget vetett karrierjének. Az MGM fizetett alkalmazottja lett és elveszítette az alkotói szabadságát. 1932-ben Natalie Talmadge-val kötött házassága is felbomlott. Élete utolsó 25 évében a megélhetésért küzdött. A hangosfilm korai korszakában, és a negyvenes években számos másodrendű filmben tünt fel. Charles Chaplin társszereplőnek hívta a Rivaldafény című filmben 1951-ben. Ekkor a karrierje fellendült, anyagi helyzete javult. Utolsó filmszerepét Richard Lester Az úton a fórum felé bolond dolog történt című 1961-es produkciójában kapta. 1965-ben a csaknem hetvenéves Keaton meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol zajos taps és ünneplés fogadta. Néhány hónappal később hunyt el rákban.

[szerkesztés] Karaktere

Keaton a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a hangnélküli fimben megnevettettni. Csak a legritkább esetben szorult trükkök segítségére, akkor is beépítette ezeket poénjaiba. Gegjei azonban üresek lennének Buster egyénisége nélkül. A törékeny figura, látszólag egykedvű arckifejezéssel, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal nem törödik a világgal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt maradt és hajmeresztő ötletekkel gyúrta le az akadályokat. A végén, mikor elnyeri a lányt, bölcsebbé válik, de megőrzi ártatlanságát.

Színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.

[szerkesztés] Fontosabb filmjei

[szerkesztés] rövidfilmek

• A mészárosfiú (The Butcher Boy) 1917
• A kulisszák mögött (Back Stage) 1919
• Egy hét (One Week) 1920
• Szomszédok (Neighbors)1920
• A kecske (The Goat) 1921
• Színház (Playhause) 1921
• A sápadtarcú (The Paleface) 1921
• Zsaruk (Cops) 1922
• A fagyos észak (The Frozen North) 1922

[szerkesztés] Keaton-Schenck filmek

• Három korszak (Three Ages) 1923
• Isten hozta! (Our Hospitality) 1923
• Ifjabb Sherlock Holmes (Sherlock Jr.) 1924
• Navigátor (The Navigator) 1924
• Hét esély (Seven Chances) 1925
• Nyugatra fel! (Go West) 1925
• Buster, a bunyos( Battling Butler) 1926
• A generális (The General) 1926
• Főiskola (College) 1927
• Az ifjabb gőzös (Steamboat Bill Jr.) 1928

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Oxford Filmenciklopédia, Gabo Könyvkiadó, 1998
• imdb
• [1]