Bautzen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bautzen | |
---|---|
![]() |
![]() |
Bautzen címere | Bautzen Németország térképén |
Adatok | |
Szövetségi állam: | Szászország |
Alapítás éve | 1201 |
Területe: | 66,63 km² |
Lakossága: | 42.069 fő(2006) |
Népsűrűség: | 631 fő/km² |
Hivatalos honlap: | www.bautzen.de |
Koordináták: | |
Politika | |
Polgármester: | Christian Schramm (CDU) |
Térkép |
Bautzen ( kiejtése✩, 1868 előtt: Budissin), szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Szászország tartományban, Németországban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 42.391 (2003). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.
[szerkesztés] Története
Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott.A 15. század végén Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata Budapesten a Hilton szállóba beépített domonkosrendi templom falában látható. a város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.
A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.
A Német Demokratikus Köztársaság idején a Sárga nyomorúság (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.