Balassi Bálint-emlékkard

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Balassi Bálint-emlékkard egy középkori mintára kovácsolt végvári szablya, melyet kitüntetésként az arra érdemes költőknek adnak át.

A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt. A kuratórium Molnár Pál újságíró kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. Az akkor a Magyar Nemzetnél dolgozó zsurnaliszta Lőcsei Gabriella újságírót, Zelnik József néprajzkutatót és Rubovszky András szállodaigazgatót hívta egybe, ezután kérték föl elnöknek Makovecz Imre építészt. A testületnek az indulás óta a díjazottak is tagjai lesznek. A magyar költők a Magyar Honvédség katolikus tábori püspökétől - kezdetben Ladocsi Gáspártól, az utóbbi években Szabó Tamástól - vehetik át a kardot. A külföldi műfordítónak Makovecz Imre nyújtja át a szablyát. Az átadási ceremónián - a mindenkori honvédelmi miniszter engedélyével - eddig nyolc alkalommal szerepeltek a 32. Budapesti Őr- és Díszezred katonái, így ez az irodalmi ünnep az európai katonai hagyomány részévé is emelkedett.

A kitüntetést 1997 óta adományozzák. Balassi Bálint példája a XXI. században is fölemelő. Szükség van olyan költőkre, akik Balassi szavaival élve „Emberségről példát, vitézségről formát” tudnak adni. A kardot minden évben Budán a Gellért Szállóban ünnepélyes körülmények között február 14-én, Bálint napján adják át. A szablyát bonyhádi Fazekas József kardkovács, a díszokleveleket pedig Vincze László szentendrei nyomdász készíti.

2001-ben Kardtársak - Balassi-díjas költők antológiája címmel - Molnár Pál szerkesztésében - kötetet jelentetett meg a Kairosz kiadó, ebben Balassitól Utassyig nyolc költő öt-öt verse olvasható, előszót Makovecz Imre, utószót Zelnik József írt.

2004-ben - Balassi 450. születésnapja alkalmából - Puszt Tibor rendező és Molnár Pál dokumentumfilmet készített az irodalmi díjról Kardtársak címmel.