Autokrácia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az autokrácia olyan kormányzati forma, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy kezében összpontosul.
Az autokrata szó a görög autokratôr (szó szerint "önmagát kormányzó") szóból ered. Az autokrácia eltér az oligarchiától, amely egy kisebbség uralma és a demokráciától, amelyben a hatalom a nép többségének kezében van.
Az autokrácia szót gyakran a despotizmus, a zsarnokság és a diktatúra szinonimájaként használják, bár ez utóbbi fogalmak pontos jelentése más.
Nem rokonértelmű a totalitarianizmussal sem, mivel ez utóbbi speciálisan azokra a modern rezsimekre utal, amelyek az 1920-as, illetve 1930-as évektől formálódtak ki. Nem szinonim az autokráciával a katonai diktatúra sem, mivel a katonai diktatúrák, mint a dél-amerikai junták eset is mutatja, gyakran a "kollektív elnöskég" formáját öltik. Ugyanakkor az autokrácia lehet totalitariánus is felöltheti a katonai diktatúra formáját is.
A monarchia abban különbözik az autokráciától, hogy a hatalom örökletes voltára utal, bár a szláv uralkodók (cárok) hagyományosan használták az "autokrata" címet többi címeik közt. Különbség az is, hogy egy monarcha hatalma nagyon korlátozott lehet. A történelem folyamán sok monarcha uralkodott autokratikus módon (erre hajlottak például az abszolút monarchia, de az alkotmányok bevezetésével hatalmuk fokozatosan elenyészett és választott testületek kezébe került át.
Bár az autokrata egyeduralkodó, neki is szüksége van valamiféle bázisra a hatalmi struktúrában: a személyes karizma, vagy a fizikai erő egymagában csak egy bűnözői csoport, vagy a társadalmi fejlettség kezdetleges szakaszaiban kormányzó vezető számára biztosíthat teljhatalmat. A hatalmi bázist biztosíthatják az előkelők, a katonák, a papság vagy más csoportok, akik azonban az autokrata ellen is fordulhatnak és megfoszthatják hatalmától.
Vezető testületek szilárd autokráciában is létezhetnek, valós hatalmuk azonban nincs, döntési terüket az autokrata határozza meg és inkább az uralkodó személy aktivitásának kiterjesztőiként működnek, mint politikaformálóként.
