Ausonius

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ausonius, Decimus Magnus (Burdigala, ma Bordeaux, Kr. u. 310 körül - Burdigala, Kr. u. 395 körül):római költő.

Tanulmányait részben szülővárosában, részben Tolosában (ma Touluse) végezte, majd harminc éven át a burdigalai grammatikai és retorikai iskola tanára volt. 364 körül I. Valentinianus császár meghívta Colonia Treverorumba (ma Trier) fia, Gratianus mellé nevelőnek. Elkísérte tanítványát az alemannok elleni 368 és 369. évi hadjáratokra. 379-ben consul lett. Amikor 383-ban Gratianust megölték, visszavonult Burdigalába. Utolsó információnk róla 393-ból való.

Költői életműve rendkívül változatos. „Ephemeris" (Napló) című írása számadás a költő reggeltől estig történő tevékenységéről. Írt „Parentalia" (Halotti versek) címmel harminc költeményt, amelyek hozzátartozói és barátai halálára készült epigrammák. Jelentős kultúrtörténeti forrás a „Commemoratio professorum Burdigalensium" (A burdigalai professzorok emlékezete) című műve. Van egy 35 költeményt tartalmazó műve („Epitaphia", Sírversek), amelyben a trójai háború hőseinek állít emléket. 36 eklogája („Liber eclogarum", Eklogák könyve) tisztán pedagógiai célzattal készült: az állatöv tizenkét jegyét illetve a jelentősebb ünnepeket sorolja fel benne. Egy sor értekezésben emlékezik meg harminc jeles városról („Ordo urbium nobilium", Híres városok sora). Írt egy játékos költeményt „Technopaegnion" (Formai játék) címmel, amelyben minden sor egy szótagú szóra végződik. Egy költeménye a hármas szám rejtélyéről értekezik („Griphus ternarii numeri", A hármas szám rejtélye). Suetonius műve alapján verses kommentárt írt a rómaiak első tizenkét császárához („Caesares", Császárok). Jelentős, többnyire versben írt leveleinek gyűjteménye is ránk maradt („Epistulae", Levelek).