Ammóniosz Szakkasz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ammóniosz Szakkasz (Alexandria?, ? – Alexandria?, Kr. u. 242 körül): görög filozófus
Furcsa melléknevét, melynek jelentése „zsák", fiatal korában kapta, mivel zsákhordással kereste meg kenyerét. Keresztény hitben nevelkedett, ám filozófiai tanulmányai miatt hitét hamar elhagyta. Az újplatonizmus megalapítója lett. Gondolatait titkos tanként kezelte, nem a széles nyilvánosságnak szánta s nem jegyezt le, emiatt csak bizonytalanul rekonstruálhatóak, leginkább Nemesziosz emesszai püspök „Peri phüszeósz anthrópu" (Az emberi természetről) című munkájából. Egyik leghíresebb tanítványa Plótinosz volt.
[szerkesztés] Források
Pecz: Ókori lexikon