Allaga Géza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Allaga Géza (1841. március 25. Óbecse - 1913. augusztus 19. Baja): csellóművész, cimbalomtanár, zeneszerző

Jelentős szerepet játszott a magyar cimbalomoktatás elindításában.

A Pallas nagy lexikona így írt róla:

"Allaga Géza, zeneszerző gordonka- és cimbalom-művész, szül. Ó-Becsén (Bács vm.) 1841. Baján járt iskolába (gimn.); 1855-ben kezdett gordonkázni, 1857-ben már a bécsi konzervatóriumon tanulta, a zeneszerzéssel együtt, 1861-ig. Ekkor a Molnár György-féle budai népszinházhoz szerződött, s olykor hangversenyen is fellépett. Csakhamar megirta Bényei István szövegére «A szerelmes kántor» c. első magyar operettjét, melynek dalai országszerte elterjedtek (ma is mindenki énekli belőle: «Szeretlek én egyetlenegy virágom»); majd Kempelen Győző «Szép Mara» és « A drótos tót», c. népszinműveihez is irt zenét (köztük a szélesen kidolgozott és Csepreghy F. «Sárga csikó»-jába is fölvett «Befútta az utat a hó» c. országos hírü dalt). A nemzeti szinházhoz szerződve Tóth Kálmán «Dobó Katica» c. népszinművének is zenéjét irta meg. 1865-ben Pécsre ment szinházi karnagynak, Szigeti Imre társulatához; s Bényei « Szakállas farkas» c. operettszövegét, tárgyához képest, román izlésben zenésítette meg. Szabadkán egyszersmind az akkor uj «zenede» tanára és dalegyesületi karmester volt, Bajára költözve pedig 1870-ben az áll. tanítóképzőben lett a zene tanára. 1871 óta ismét Budapesten él, mint a nemzeti szinház és folytatólag az 1884 őszén megnyilt m. kir. operaház zenekari tagja; csakhamar Szigligeti Ede «Az amerikai», 1875-ben Tóth K. «Az ördög párnája» és Rákosi Jenő «Nyomoruság a korsóban» c. darabjaihoz irt zenét. A Rózsavölgyi és a Táborszky-cégnél megjelentek, részben pedig a hazai szomoru kiadói viszonyoknál fogva kéziratban terjednek igen szép, többnyire magyar stilben irt dalai 1, 3 és 4 szólamra(«Vadászdal», «Télidal» stb.) zongoraművei; «Vilma»-csárdása fölül áll a rendes szinvonalon s egy balletbe ékeltek be. 1880 óta foglalkozik a cimbalommal, melynek javítását is igényegesen előmozdította megirta iskoláját két részben (az I. már 3 kiadást ért) s írt a haladottak számára számtalan zeneművet; neki köszönhető jórészt e hangszer nagy elterjedése. 1890 óta a «Cimbalom családi körben» c. havi folyóiratot szerkeszti. A «nemzeti zenedé»-ben az ő számára alapított cimbalom-tanszékét 1891-ben foglalta el. Tanította cimbalomjátékra Thurn-Taxis Albert hg.-et is, József főhg. vejét."

Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt önkezével vetett véget életének.

[szerkesztés] Művei

Zongoraművek, operettek, népszínművekhez zene, dalok (Befútta az utat a hó és Szeretlek én egyetlenegy virágom c. dalai közismertek lettek), Cimbalomiskola (Bp. 1874). Cimbalomművek, átiratok cimbalomra.