Vita:Zsolt Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Így volt képes a népies-urbánus vitában városi polgár létére felfogni a népiesek igazát is, így volt képes - zsidó származása mellett - az FTC (Ferencvárosi Torna Klub) elnökségében is jelen lenni.

Ezt a mondat nem egészen érthető. Megmagyarázná valaki (mintha arra kívánna utalni, hogy zsidó származású ember nem vehet részt az FTC elnökségében - nem tudom, ez miféle alapelvből vagy információból lenne kikövetkeztethető). Gubb

Szerintem Zsolt Béla zsidó származás a cikk elejére való "Született 19XY-ban, zsidó család gyermekeként" vagy hasonló formában. Egyszerűen nem értem, a fradis résznek mi köze van Zsolt Béla zsidóságához, elég inkoherensen van ott az a félmondat, lóg a levegőben. Gubb 2005. március 26., 15:18 (CET)

Nekem kezd elegem lenni azokból a vitákból, amelyek nem szócikk megírására irányulnak. Meg kell írni az FTC, MTK, Brüll Alfréd, Várszegi Gábor stb. szócikkeket, hogy világos legyen a válasz.--Linkoman

Továbbra sem értem, és szerintem a wikipédia olvasóinak la- 60-80 %-a sem fogja érteni, de mivel nem vagyok járatos sportügyekben, hagyom a fenébe. Gubb

Tartalomjegyzék 1 Politikai szerepvállalásáról 1.1 1. 1.2 2. 1.3 3.

[szerkesztés] Politikai szerepvállalásáról

[szerkesztés] 1.

Csécsynek hamarosan vetélytársa támadt pártjában. 1945 augusztusában csatlakozott hozzá a náci koncentrációs táborokból a svájci felépülésből visszatért 'Zsolt Béla, aki publicistaként egyfelől használt a pártnak, másfelől nyugtalan, izgága, gyűlölködő természetével, polemikus írásaiban mindenfelé vagdalkozva és olykor bántó, sértő, durva fogalmazásoktól sem riadva vissza, ártott is annak. Észlelhető becsvágy vezette, mindenképpen irányítani, vezetni akart, nagy energiával tört az élre és ebben a törekvésében szelíd, béketűrő, a politikai harcban járatlan társai nem tudták féken tartani. Csécsy sem, akinek stílusától idegen volt Zsolt harciassága és érdes hangja. 1945 októberében még elindította a párt Haladás című hetilapját, kezdetben főszerkesztője volt, de hamarosan át kellett engednie e szerepet Zsoltnak, aki a maga képére és hasonlatosságára alakította a lapot. Ez viszont jó, érdekes és olykor izgalmas volt. Az Új Magyarországgal együtt az úgynevezett koalíciós évek legjobb magyar hetilapjainak tekinthetők. Mind a kettőt példaképnek tekintette és sikerrel igyekezett utánozni az akkoriban híres és tekintélyes svájci Weltwochet.

[Csécsy] szerepe azonban mind szerényebbé vált, a vezetésben Zsolt Béla lett a hangadó. Ő maga és a vele tartók is mindinkább kommunista társutasokká változtak. Közben azonban egy érdekes és említésre méltó mozzanat következett be. Közismert volt, hogy Zsolt Béla és barátai elkeseredett harcot folytattak a népi írók és politikusok lejáratására, antiszemitizmussal, a fasizmussal való kiegyezéssel, nacionalizmussal, városellenességgel vádolva legtöbbüket, különösen azonban Veres Pétert. Amikor ez 1947 szeptemberében honvédelmi miniszter lett, amit ellenfelei gúnnyal kísértek, Zsolt és a radikálisok (antimilitaristákként) sokak meglepetésére melegen üdvözölték mint az első nem katona honvédelmi minisztert.

Különösen a kövéren kiemelt mondat érdekes. Gubb 2005. március 26., 21:50 (CET)

[szerkesztés] 2.

A másik Weöres Sándor.) Németh és Szabó szerepeltetéséhez bátorság kell, hiszen egy Népszava-cikk még azok ellen is népbíróságot sürget, akik az írókat bármilyen módon menteni, pártolni igyekeznek. Tiltakozásul, hogy az írók megmenekülnek az ítéletek alól, kilép az írószövetségbôl Kárpáti Aurél, Bóka László, Zsolt Béla. Nincs idô és tér itt kitérni a népi írók némelyikének vitatott szereplésére. Közismertek a vádak, azok komolysága vagy komolytalansága. Akik vádolnak, tragikus és nem pótolható személyes veszteségeiket - Faragó László és Zsolt Béla a lányát vesztette el -, a népi írók némelyikének szerepléséhez kötik. A népi-urbánus vita újraéledésérôl nincs szó ugyan, de a harmincas években meggyökeresedett elôítéletek arrogáns képviseletérôl - fôként az úgynevezett urbánus oldalról - igen.

[1]

Egyszóval az én szubjektív megítélésem szerint Zsolt Béla inkább az elhatárolódós, Brüsszelbe aláírogatós, hetihetesezősen ide-oda szurkálódó álliberális típus, mint a népi irodalom ügyének szószólója, ráadásul elég ordasan viselkedik egy ordas korban. De mindegy, aki szerint pártatlan a cikk, annak lelke rajta. Gubb 2005. március 26., 22:20 (CET)

[szerkesztés] 3.

Nem csoda hát, hogy a régi ellenfél, Zsolt Béla azonnal lecsap erre az összefüggésre, s a tőle szokásos terjengős és durván éles hangú vezércikkeinek egyikében tüstént Németh Lászlóra támad. A »mélymagyarok« – írja – amelynek [sic!] katonai és polgári vezetői a demokrácia ellen külföldi és belföldi összeesküvést terveztek, főképp a paraszti [sic!] Németh Lászlótól kaptak iskolán kívüli népoktatást […]”. (Bort csak szőlőből. Haladás, 1947. jan. 30.)

Innen

Ha Zsolt Béla nem lett volna Lukács egyik legkomolyabb ellenfele, most haragban lennénk, kedves cikkírók. Szerencsétek, hogy nem ismerem Zsolt Bélát, mert különben nem maradna meg a cikk ebben a formájában. Gubb 2005. március 26., 22:34 (CET)