Városszalónak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Városszalónak (németül Stadtschlaining) falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
[szerkesztés] Fekvése
Felsőőrtől 7 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1271-ben castrum Zlolymuk néven említik először. Vára a Fehér-patak völgyében emelkedő sziklára 12. - 13. században épült, először 1271-ben a Kőszegieké volt. 1289-ben Albert osztrák herceg foglalta el, 1327 után került királyi kézbe. 1445-ben III. Frigyes foglalta el és 1446-ban kapitányának, Baumkirchner Andrásnak adta birtokba. A település 1463-ban vásártartási jogot és vámmentességet kapott. 1529-ben és 1532-ben török támadás érte, 1605-ben Bocskai hadai pusztították. A 15. században pompásan kiépített erődítmény 1574-ben az átépítéssel nyerte el mai formáját. 1648-ban az osztrák zálogból visszakerült Magyarországhoz, ettől kezdve Batthyány birtok lett. A városfalak maradványai még láthatók. Határában a Fehér-patak völgyében andezitet, kalkopiritet bányásztak. 1910-ben 1046, német többségben lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Templomát és pálos kolostorát a 15. században Baumkirchner András várúr építtette. A 16. században a reformátusoké volt, akiktől 1640-ben vették vissza a katolikusok. A kolostornak ma csak néhány faltöredéke látható a Szent József templom melletti két házban.
- A Szent József templom 1464 és 1470 között épült, a 18. században átépítették, tornya 19. századi.
- A városban egy gótikus templom maradványai is láthatók.
- Evangélikus temploma 1782-ben épült.
- A városi diszkút az 1857. évi császári látogatás emlékére épült.
Based on work by